A Kongó-medence környékén állítólag él egy olyan nagytermetű, hosszú nyakú, hüllőszerű lény, mely több évszázada tartja rettegésben a helyi törzseket.
A szemtanúk beszámolói alapján a Mokele-mbembe névre hallgató lény egy még ma is élő dinoszaurusz lehet.
Afrika régóta otthona különféle mesés legendáknak, mendemondáknak, elbeszéléseknek. Ezeket a kitalált meséket legtöbbször a helyi törzsek hozták létre egymás között, de fontos tulajdonsága volt ezeknek a történeteknek, hogy mindig volt valami valóságalapjuk.
A Kongó-medence környékén élő törzsek már évszázadok óta rendelkeznek különböző történetekkel egy dinoszaurusz szerű állatról, mely egyszerre rejtélyes és félelmetes.
Az elbeszélések riasztó lényként írják le, habár azt elismerik ezek a legendák, hogy az állat feltehetően növényevő lehet, de az ember megjelenésére nagyon agresszívan tud viselkedni.
Elefántbőr borítja a testét, hosszú nyaka van, kis, tömzsi feje, és rengeteg fog van a szájában. Az első leírások alapján egy igazi szörnyet képzeltek el maguk elé az emberek.
A Kongó-medencébe később betévedő felfedezők mikor először hallottak a Mokele-mbembeként elhíresült lény legendájáról, természetesen azonnal tudni akarták, hogy mi is lehet ez a titokzatos állat.
A legtöbben valamiféle eddig ismeretlen elefánt fjra tippeltek, de mikor a bennszülötteknek mutogatott könyvekből a bennszülöttek mindig ugyanarra a rajzra böktek rá, a felfedezők és a biológusok ledöbbentek.
Nagyon úgy nézett ugyanis ki, hogy egy élő dinoszaurusz, egész pontosan egy hosszú nyakú dinoszaurusz él Afrika elfeledett dzsungeleiben.
Amint egyértelművé vált, hogy a bennszülöttek egy dinoszaurusz kinézetű lényt szoktak látni a Kongói rengetegben, több expedíciót is indítottak a lény megtalálása céljából.
1776-ban egy bizonyos Abbé Lievain Bonaventure írta le legelőször a lényt. Az Afrikai állatvilágot tanulmányozta, amikor váratlanul néhány hatalmas, hüllőszerű lábnyomra bukkant a dzsungelben.
A lábnyomok mérete igen impozáns volt, legalább 3 méteresek lehettek, és egy óriási állattól származhattak, mely nem elefánt volt, erre még maga Abbé is rájött, és ezt le is jegyzetelte naplójában, melyben úgy sejtette, hogy ez lehet a Földön valaha élt legnagyobb hüllő.
Egy másik leírás említést tesz a helyiek által arról, hogy egy elefánt kinézetű, de annál mégis jóval nagyobb lényt véltek látni meghatározatlan időközönként a Bangweulu tónál.
A fennmaradt leírások szintén a dinoszaurusz kinézetre utaltak.
A sajtó felkapta az esetet, és a helyiek által időnként látott lény világszenzáció lett. Több neves lap is lehozta ugyanis, hogy egy igazi élő Brontoszaurusz élhet Afrika ősi erdeiben.
A sajtó által felkapott téma miatt több expedíciót is szerveztek a lány felkutatására. Úgy hitték, hogy a lény a folyók által kimosott barlangokban, ősi vájatokban élhet, és csak élelemszerzéskor hagyja el a „fészket”.
Bár nem volt egészen addig senki a nyugati világból szemtanúja az elefánt és sárkányszerű lénynek, több kongói bennszülöttet ölt már meg az állat. Egy alkalommal egy a folyón kenuzó csapatot öt meg a lény, de a tetemüket nem ette meg.
Feltételezhetően növényevő lehetett, és csak azért támadt az emberre, mert veszélyben érezte magát.
A Smithsoniannek nagyon fájt a foga egy ilyen élőlényre. Gondoljunk csak bele, mennyit érhetett volna élve, vagy akár holtan is egy ilyen élőlény. Abban az időben még nem voltak nagy aktivista mozgalmak, így nem volt végső cél az éve elfogás, de azért törekedtek rá.
Egy 32 fős expedíciót indítottak, ahová a kutatókat, biológusokat képzett vadászok kísérték éles lőszerrel és nyugtató lövedékekkel felszerelt fegyverekkel. Állítólag tojásokat is találtak, ám később ezekről kiderült, hogy már megkövesedett tojások voltak, azaz egy évmilliókkal ezelőtt kihalt egyed tojásai lehettek.
Egy alkalommal a dzsungelben egy óriási lábnyomra lettek figyelmesek, mely valószínűleg az állattól származott, erről aztán fotót is készítettek. Az egyik éjjelen egy óriási üvöltést is hallottak, mely a biológusok szerint egyetlen ott élő állatra sem hasonlított.
Az expedíció során több olyan felvételt is készítettek a dzsungel egyes részeiről, ahol letarolt fák és növények láthatóak. Olyan volt, mintha egy monstrum gázolt volna keresztül a sűrű növényzeten.
Az expedíció soha nem akadt az állat nyomára, de biztosak voltak a létezésében, és közvetett bizonyítékokkal tértek haza.
Fennmaradásának kulcsa
Sokak szerint lehetetlen, hogy egy ilyen állat fennmaradjon ennyi időn át. Ha valóban egy Brontoszauruszról van szó, akkor 65 millió éven át életben kellett maradnia egy kisebb populációnak a túléléshez.
Ez azonban egyes biológusok szerint nem lehetetlen. Afrikában elég nagy, és elég eldugott, olykor zárt ökoszisztémájú dzsungelek vannak ahhoz, hogy egy ilyen dinoszaurusz populáció megbújjon benne.
Elméletben minden környezetei feltétel adott volt, hogy kihúzza eddig az állatfaj. Viszont ez azt feltételezi, hogy a jövőben az Afrikai erdők mélyén találnunk kell viszonylag friss dinoszaurusz csontokat.
Ez még nem történt meg, így az állat továbbra is egy titokzatos legendaként él a helyiek között.