Páratlan, soha nem látott felfedezés! Még a genetikai kódot is kinyerhetik belőle: jöhet a Jurassic Park?
Nagyjából 100 millió évvel ezelőtt egy fiatal élőlény egy fa ágai között üldözött egy bogarat. A kétéltű azonban prédájával együtt gyantába ragadt.
A béka és a rovar maradványait a megkövesedett gyanta 99 millió éve őrzi.
A szakértők szerint a kövület a legidősebb és legjobb állapotban fennmaradt békamaradvány, melyet valaha borostyánban azonosítottak
– írja az IFLScience.
A lelet ráadásul azt is bizonyítja, hogy a korszakban a kétéltűek a nedves, trópusi régiókban is előfordultak.
A fosszília olyan jó állapotú, hogy a kutatók képesek voltak részleteiben is tanulmányozni a maradványt. A vizsgálat alapján a borostyánban rekedt béka egy egészen új fajhoz, az Electrorana limoaehez tartozik.
A szakértők emellett további három békaleletre is bukkantak Mianmar híres borostyán-lelőhelyein.
A térségben korábban már ősi madár-, hüllő-, rovar- és növénymaradványok is előkerültek.
A kréta kori békák leginkább a mai Bombina és Alytes nemek képviselőire hasonlíthattak – előbbi csoportba tartozik többek közt a hazánkban is őshonos vöröshasú unka (Bombina bombina) is.
Bár napjainkban a legtöbb békafaj az Egyenlítőhöz közel, a trópusi esőerdőkben él, viszonylag kevés kétéltűekhez köthető kövület maradt fenn ezekben a régiókban.
Ennek elsődleges oka az, hogy a térségben főként kisebb békák éltek, melyeknek csontjai csak ritkán konzerválódtak.
A szárazabb, mérsékeltebb övezetekben előforduló nagyobb fajok fosszíliái jóval gyakrabban maradnak fenn.
Sokan már most azt vizionálják, hogy a megtalált élőlény teljes genetikai kódját ki fogják tudni nyerni. Ebben egyébként szinte biztosak.
Ha így lesz, akkor pedig újabb nagy lépéssel leszünk közelebb egy valódi, hús-vér dínókkal rendelkező Jurassic Parkhoz.
OSZD MEG másokkal is!