2005 augusztusában, egy kis mumifikálódott holttestet találtak az ősi perzsa faluban Makhunik-ban, a mai Iránban. A felfedezés nemzetközi szenzációt keltett, amikor a kutatók arról számoltak be, hogy a maradványok egy kamaszkorú törpe emberé voltak, és az ősi városban folyó ásatások során kiderült, hogy a hely apró emberek otthonául szolgált.
A történet újra felbukkant a Press TV riportját követően, ami gyorsan bejárta az alternatív híroldalakat. Megpróbáljuk kideríteni, hogy a törpék városa valóban létezett, vagy ez az egész csak egy média szenzáció.
Az Ősi Irán Tanulmányok Köre szerint a parányi múmia felfedezésére két hónapos illegális ásatás után került sor, melyet a Kerman tartományban található Gudiz erődben végeztek, amely időben visszanyúlik a Szászánida Birodalomig (i.sz. 224-651), ami az utolsó iráni birodalom volt az iszlám felemelkedése előtt.
A múmiát lefoglalták, miután a csempészek megpróbálták eladni több mint 3 millió dollárért Németországban.
A 25 centiméter hosszú test jól megőrződött, és egy vékony réteg borította, melyről kezdetben úgy hitték, hogy mumifikáláshoz használt anyagokból áll, de később megerősítették, hogy az a test bőre. A kezdeti elemzések, melyet egy törvényszéki csoport végzett úgy becsülte, hogy az egyén 16-17 éves volt a halála pillanatában.
A felfedezés olaj volt a tűzre azon szóbeszédeket illetően, hogy egy törpeváros létezett Kerman tartományban, és párhuzamot állítottak „Lilliput városával”, melyet Jonathan Swift írt le Gulliver utazásai című híres regényében. Jelentések kezdtek kiszivárogni a feltárt ősi településről, ahol az épületek falai mindössze 80 centiméter magasak voltak.
Az Iran Daily még rá is tett egy lapáttal a szenzációra azt állítva, hogy az ősi falu, ahol a múmiát találták, nem a Szászánida korszakból való, hanem valójában egy 5000 éves „Törpék városa”.
„Jelentős aspektusai Shahdad építészetének a felfedezett furcsa házak, utcák és berendezések. A falak, a mennyezet, a kemencék, polcok és minden berendezés arra utal, hogy csakis törpék használhatták,” – számolt be az Iran Daily. „Miután eltelt 5000 év a törpék távozása óta, egy nagy őskori régió fekszik eltemetve a föld alatt, és a Shahdad-i törpék elvándorlása zavaros rejtély maradt.”
A régészek hamar leleplezték a pletykákat, hogy létezik egy ilyen város a tartományban: „A 38 évnyi régészeti feltárások Shahdad-ban ellentmondanak bármilyen törpe városról szóló történetnek a régióban.
A megmaradt házak, melyek falai 80 centiméter magasak, eredetileg 190 centiméteresek voltak. Néhány megmaradt fal csupán 5 centiméter magas, ezért talán azt állíthatjuk, hogy akik ezekben a házakban éltek, csak 5 centiméter magasak lehettek?” – mondta Mirabedin Kaboli, Shahdad város régészeti feltárásának vezetője.
Más szakértők kizárták annak lehetőségét, hogy a múmia azt bizonyítaná, hogy Makhunik a törpék városa lett volna, de mindent egybevéve megtorpantak egy ilyen város helyi legendájának eloszlatásában:
„Még akkor is, ha bizonyítást nyer, hogy a test egy törpéé, nem tudjuk biztosan megmondani, hogy a felfedezés régiója Kerman tartományban a törpék városa volt,” – mondta Javadi, Kerman tartomány kulturális örökségének és idegenforgalmi szervezetének régésze.
Néhány hónappal a felfedezés után a Payvand Iran News arról számolt be, hogy az antroplógiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kis múmia valójában 400 éves, és egyáltalán nem egy törpe, hanem egy koraszülött baba, mely természetes folyamatok során mumifikálódott.
„A csontváz egy koraszülött babáé, aki a helyi feltételek és a temetés módja következtében természetes folyamat eredményeként mumifikálódott,” – mondta Farzad Forouzanfar, az iráni kulturális örökség és turisztikai szervezet antropológusa.
Szóval mire következtethetünk Makhunik-ot és az apró múmiát illetően? Úgy tűnik, hogy az esetről szóló média jelentések csak ösztönzőleg hatottak a pletykákra, és a szenzációhajhászás kedvéért hamis színben tüntették fel.
Az tűnik legvalószínűbbnek, hogy a múmia egy természetes módon konzerválódott baba maradványa, ahogy az antropológiai vizsgálatok kimutatták. Mindazonáltal furcsa, hogy az „apró emberekről” szóló legendák nem csak Iránban léteznek, hanem megtalálhatók sok kultúrában világszerte.
OSZD MEG másokkal is!