Ősi szerkezet védte egykoron a gízai nagy piramist

2016. július 15., péntek




Ősi szerkezet nyomaira bukkantak a piramisok egyikében? Egy mindenre kiterjedő, összetett biztonsági rendszer védte az ókorban a gízai nagy piramist. A fáraó kamráját védhette egykoron a kincsvadászoktól, tolvajoktól. Azonban egy másik teória szerint köze lehet a vízhez, és az előző emberiséghez is...

A gízai piramisok közül legkorábban a gízai nagy piramis vagyis Hufu - Kheopsz - fáraó piramisa épült. Hufu piramisa az egyiptomi piramisok között is egyedülálló, felülmúlhatatlan építmény.

Ehhez kapcsolódik a legtöbb legenda, és a legtöbb rejtély is egyben.

Számtalanszor szerepelt már különféle összeesküvés elméletekben és teóriákban. Építését a mai napig nem sikerült hitelesen magyarázni, noha rengeteg tudományos elmélet született keletkezésére vonatkozóan.

Egyiptológusok egy csoportja most azt állítja, lehet, hogy egy ősi szerkezet nyomait találták meg a piramis falaiban, mely egykoron a piramist körülvevő védelmi rendszer része lehetett.

piramisok-rejtelye

Mark Lehrner régész és Egyiptom-szakértő szerint ez a szerkezet nagyon régi, és a mai korhoz képest meglehetősen primitívnek tűnhet, de akkoriban korát megelőző technológia volt.

Különféle horgonyok, blokkok, üregek lehetnek a piramis falaiban, erre utalnak legutóbb elvégzett méréseik. Ha ezek a szerkezetek tényleg léteznek, az rengeteg kérdést vethet fel az egyiptomi építészettel és technológiával kapcsolatban.

Sokakat nem lepne meg, ha kiderülne, hogy az egyiptomiak jóval fejlettebbek voltak, mint az adott kor, hiszen nyomok utalnak arra is, hogy az elektromos árammal és annak működési elvével is tisztában lehettek.

Hogy ez az összetett védelmi mechanizmus miből állhatott, azt most vizsgálják. Csapóajtók, zárórendszerek, rések. Óriási elválasztófalakra utaló nyomokat már korábban is találtak, sőt, több elválasztó falat fel is fedeztek.

Ezen rendszer nagy valószínűséggel azért épülhetett, mert az egyiptomiak meg akarták akadályozni, hogy a piramisbabárki illetéktelenül behatoljon.

Egy másik elképzelés azonban még ennél is tovább megy, és egy nagyon fantasztikus - vagy mégsem annyira fantasztikus - dolgot állít:

a piramis körül, és  a benne található ősi szerkezetvalóbab védte a piramis belsejét, de nem - csak - a kincsvadászoktól, hanem a víztől.

Igen, a víztől. Nem elírás. Egy korábbi cikkünkben már taglaltuk, hogy a gízai nagy szfinx talán egy előző emberiség építménye lehet, mert sokkal korábban keletkezett, mint bárki gondolta volna.

Olyan régen, hogy akkoriban a területet feltehetőleg víz - óceán vagy tenger, vagy tó - borította.

szfinx-viz-erozio

Erről árulkodnak a  szfinx oldalain fellelhető egyértelműen víz okozta eróziók. De ezekhez az eróziókhoz az kellett, hogy a szfinx több évezreden át vízben álljon, akár csak a tőle nem messze lévő gízai nagy piramis.

Feltehetőleg a víz eróziójának az oka az is, hogy a piramis többi oldala a négy oldalán kívül lassan láthatatlanná vált. Merthogy a piramisnak nem négy oldala van, hanem nyolc!

gizai-piramis-8-oldalu

Eredetileg egy nyolcszög alakú építmény lehetett a piramis. Hogy mi volt ennek az alakzatnak a jelentősége, azt pontosan nem tudják, de annyi bizonyos, hogy az élek különböző műholdfelvételeken még ma is kivehetőek.

A gízai nagy piramisnak ezt a tulajdonságát csupán 1940-ben fedezte fel a brit légierő egyik pilótája, aki gépéből le is fényképezte.

Sokak szerint a piramis falaiban található elválasztók üregek mind mind arra szolgáltak, hogy megakadályozzák, hogy a piramis belsejébe jusson a víz.

Ha jobban megnézzük a gízai piramist, láthatjuk, hogy az alja sokkal erózióteljesebb, mint a teteje, mely viszonylag épen megmaradt. Mi van, ha ez azért van, mert a piramisnak csak a felső része állt ki a vízből egy adott időszakban?

szfinx-viz-erozio-3

Különböző távirányítású robotokat küldenek a járatokba, hogy kiderítsék, ezek az elméletek mennyire állják meg a helyüket. Ha ugyanis bebizonyosodik, hogy valóban a víztől való védelem lehetett az ősi szerkezet célja, akkor felvetődik a kérdés, hogy ez az építmény is sokkal régebbi-e, mint a szfinx, és kik készítették?

Az előző emberiség hátramaradt műemlékei lennének? Egy letűnt, az egyiptomi civilizációnál is régebbi népcsoport műve?

Rá kell döbbennünk, hogy időtlen idők óta élnek emberek a Földön! Mindig egy kicsit másképpen néztek ki, de igazából mindig is nagyon hasonlítottak, hasonlítottunk egymásra. Nem vagyunk semmiféle csúcsa a fejlődésnek, sok hibánk van még. De úton vagyunk a tökéletesedés felé.


Megtekintések száma: 14231





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet