Hihetetlen mérföldkő az orvostudomány történelmében az a kísérlet, melynek során egy tüdőt állítottak elő, pusztán néhány őssejtből kinövesztve azt.
Bámulatos, hol jár már az orvostudomány, mely a technikával, és a biológiával karöltve olyan dolgokat visz véghez, amiről álmodni sem mertünk volna 10 évvel ezelőtt.
A kísérletet egereken hajtották egyelőre végre ugyan, de még így is elképesztő, hogy mit vittek véghez az orvosok. Szó szerint néhány őssejtekkel indultak, majd azokat egy tüdőszerkezetet formázó rácsra tették, és a sejtek elkezdtek formát és alakot ölteni.
A tudósok szerint hamar megindultak az őssejt kezdemények a fejlődés útján, és tudták, hogy mi a szerepük, mivé kell alakulniuk, így létrejöhetett az az egértüdő, melyet később egy élő állatba is beültettek.
Ez óriási jelentőséggel bír, mert így nem csak tüdőket tudnak majd az emberek számára is létrehozni de nem kell donorokat keríteni, így megszűnnek a hosszú, olykor emberéletekbe kerülő donorlisták is.
Minden ötödik haláleset ma a világon a tüdővel kapcsolatos. Vagyis ha lehetőségünk lenne tüdőt növeszteni és úgy kicserélni az emberekben, mintha egy alkatrészt cserélnénk. A jövőben az effajta műtétek rutinműtétnek fognak majd számítani.
Ha például valaki tüdődaganatot kap, nem kell kezelni, hanem választhatják azt is az orvosok, hogy kiveszik a rákos szervet és egy új, egészséges tüdőt növesztenek, és operálnak vissza a betegbe, ezáltal gyakorlatilag nullára csökkentve az áttét kockázatát.
A most őssejtekből növesztett minitüdőt a Michigani Egyetem szakemberei fejlesztettek ki, és a tapasztalataik szerint a kezdetleges szervet azonnal be tudta fogadni az egerek immunrendszere.
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egerek immunrendszerét előbb le kellett kellő mértékben gyengíteni, de ez elméletben az emberi pácienseknél is ugyanilyen zökkenőmentesen végrehajtható.
Briana Dye, a kísérletről szóló publikáció vezető szerzője szerint különösen azért fontos ez az eredmény, mert a tüdőbetegségek továbbra is óriási kihívás elé állítják az egészségügyet.
A laborban növesztett tüdőket gyógyszerkísérletekhez, a genetikai hatások jobb megértéséhez és az összetett betegségek tanulmányozásához is használhatják.
Nem lesz mindig szükség egy egész tüdőre, van, hogy csak értékes tüdőszövetek lennének szükségesek egy-egy beteg életének megmentéséhez, ebben is óriási szerepet játszhatnának az őssejtekből növesztett tüdők.
A vázszerkezet miatt sem kell aggódni, amit a tudó növesztésének első fázisában alkalmaznak, mert a tudósok elmondása szerint ez egy biológiailag lebomló ártalmatlan anyag, ami a szervezetben egyszerűen felszívódik majd.
Alig nyolc hét alatt a beültetett szövetekben csőszerű képződmények jelentek meg, a valódi tüdőhöz hasonlóan.
A siker még nem teljes, a minitüdő bizonyos sejtjei még az egerek szervezetében sem növekednek, de a szerv így is ígéretes kiindulási alap a további kutatásokhoz.