Meglehet a rák Achilles-ina?
Az ELTE fehérjekutatói, Dr. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul.
Eredményeik – melyeket a rangos a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg – segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint
újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.
Az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád sejtjeinkben betöltött pontos fiziológiai szerepéről még nagyon keveset tudunk, de annál többet a patológiájukról.
Ha túl sok van belőlük, az különféle betegségekkel hozható kapcsolatba: krónikus gyulladások és rákos áttétek kialakulásában játszhatnak szerepet
– magyarázza Nyitray László, a Biokémiai Tanszék professzora, a munkacsoport vezetője.
A kutatócsoport eredményei szerint az S100 család egyik fele számos közös fehérjepartnerrel lép kölcsönhatásba
– olvasható az ELTE honlapján. Ez azt jelenti, hogy a családtagok egymás feladatait is el tudják látni (redundánsak), ami például a már említett túlzott termelődésük során káros következményekhez vezethet.
A család másik fele vagy csak gyengébben kötődik egy-két fehérjéhez vagy pedig nincs ez idáig felismert partnere.
Ezek a fehérjék lehet, hogy kizárólag kalciumion-puffer szerepet töltenek be, avagy, bár az evolúció már létrehozta őket, de a szelekció még nem talált nekik jól meghatározott szerepet.
Az ELTE TTK kutatóinak új eredményei az orvosi diagnosztikában és terápiában is komoly előrelépéssel kecsegtetnek,
hiszen az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjait fontos diagnosztikai és gyógyszercélpont fehérjéknek tekintik a különféle tumorok, például az áttétképzésre hajlamos bőrrák (melanóma), a krónikus gyulladásos betegségek, mint a reumás artritisz, vagy a szöveti fibrózisok esetében.
OSZD MEG másokkal is!