Rejtélyes erők formálhatták az amazonasi őserdőket

2017. március 4., szombat




Az amazonasi esőerdők fáinak egy része nem őshonos faj, és csak néhány van belőlük. Egy friss kutatás szerint ennek egy ismeretlen erdőformáló erő lehet az oka. Hogy micsoda? Olvasd el a cikket!

Az Amazonas őserdeinek kapcsán rengeteg legenda, és különféle rejtély kering a köztudatban. Nemrégiben például egy elveszett, pontosabban soha nem látott ősi törzset fedeztek fel, mely még soha nem lépett kapcsolatba a modern emberrel.

Stonhenege-hez hasonlító különféle földalatti struktúrákat is fedeztek fel azokon a területeken, ahol már nem voltak fák, és az őserdőt letarolták.

Az is egyre nyilvánvalóbbá vált a évek során, hogy több, általunk nem ismert, régen elveszett civilizáció élhetett a legnagyobb harmóniában az erdővel, méghozzá évezredeken át.

Most újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy talán valóban élhetett az amazonasi esőerdők mélyén egy népcsoport, mely saját képre formálta az erdőt.

Ezt onnan sejtik, hogy több olyan fát is találtak a dzsungelben, ami egyszerűen fogalmazva nem oda való. Tehát ez azt jelenti, hogy nem őshonos fajról van szó, és nem is található belőlük néhány kisebb csoportosulástól eltekintve túl sok egyed.

Mindemellett vannak olyan elterjedt fajok is, melyek bár szép számmal fellelhetőek a rengetegben, szintén nem számítanak őshonosnak, és az egy mesterséges betelepítés eredménye lehet.

A vizsgálatban résztvevő egyik kutató szerint az amazonasi erdőkben ma nagy számban előforduló fafajok egy része, úgymint kakaó, acai pálma vagy brazildió, valószínűleg azért olyan gyakori, mert az európai telepesek érkezése előtt hajdanán ott élt emberek ültették el őket.

A lelőhelyektől eltérő távolságban lévő erdő kompozíciójának összehasonlításával létrehozták az első amazonasi térképet arról, hogy a prekolumbiai népek miként befolyásolták az itteni biodiverzitást.

A kutatás 85 olyan fafajra koncentrált, amelyről ismeretes, hogy amazonasi emberek háziasították élelem, menedék vagy egyéb használati céllal az utóbbi néhány ezer évben.

A vizsgálatokból, és a statisztikákból egyértelműen kiderült néhány nagyon megdöbbentő dolog. Az egyik az, hogy az Amazonasnál fellelhető fafajok ötször gyakoribbak, mint az ennél jóval idősebb területeken.

Vagyis egyértelmű, hogy egy elvesztet civilizáció - mely itt élhetett sok ezer évig - mesterségesen telepítette be ezeket a fafajtákat.

Egyértelmű volt minden adat, hiszen több ezer vére volt szükség ehhez az elterjedéshez, és egészen ennyi ideig lakhatott az erdőségekben, és az Amazonas rengetegében az a rejtélyes civilizáció, mely ilyen nagymértékű erdőformáló erőként léphetett fel.

Az külön rejtély, hogy miért nem hagyott környezetszennyezési, vagy pusztítási nyomokat a civilizáció.

Ugyanis már néhány száz év alatt minden civilizáció ökológiai lábnyomot hagyna bármely vidéken.

Ezért is akarnak a tudósok és régészek rájönni, hogyan is élhetett ennyire nagy harmóniában ez az emberi csoport anélkül, hogy éheztek volna, vagy bármilyen módon nélkülözniük kellett volna.

Merthogy ilyennel nem küszködtek, hiszen több ezer évig élhettek itt, mielőtt eltűntek, vagy csak visszavonultak a vadon még felfedezetlen vidékeire.

A friss tanulmányban az amazonasi esőerdő olyan régióit is fellelték, amelyekben, napjainkban különösen nagy változatosságban és állományban találhatóak meg domesztikált fajok.

Délnyugat-Amazónia, ahol a brazildiófák kiterjedt állománya máig a helyi lakosok megélhetésének alapját képezi, az egyik ilyen terület.

A jövőben ezek tanulmányozása, és a népcsoport utáni kutatás talán fellebbentheti a fátylat arról, hogy miként éltek, és a modern, nyugati ember is tanulhat abból, hogyan lehet harmóniában élni a természettel anélkül, hogy elpusztítanánk azt.

rejtély rejtélyek elveszett civilizáció elveszett civilizációk


Megtekintések száma: 46751





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet