Rejtélyes sziklarajzokra bukkantak egy karibi szigeten
Rejtélyes sziklarajzokra bukkantak egy karibi szigeten
Kirándulók ősi sziklarajzokra bukkantak a Karib-tengeren található Montserrat szigetén. A kutatók szerint az ősi kőfaragványok értékes információkkal szolgálhatnak a sziget történelméről, jelentésüket azonban egyelőre még nem sikerült megfejteni.
Az 1000-1500 éves vésetek az első ősi sziklarajzok, amelyeket az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területén találtak. A rajzokat – amelyek geometriai minták mellett beazonosíthatatlan lényeket ábrázolnak – a sziget egy északi, erdőkkel sűrűn borított, dombos területén található mohos sziklába vájták – számolt be róla a The Guardian.
Bár a régióban már számos, a bennszülött indián lakosság által hátrahagyott sziklarajzokat fedeztek fel a kutatók, Montserraton vagy a közeli Antiguán mindeddig egyet sem.
A vésetekre helyiek találtak rá januárban, túrázás közben, ám a felfedezés nyilvánosságra hozatalával megvárták, míg a kutatók megerősítik a sziklarajzok hitelességét.
„Vannak indiánokhoz köthető leleteink a szigeten, sziklarajzokat azonban eddig még nem láttunk” – mondta Sarita Francis, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó helyi hivatal, a Montserrat National Trust igazgatója.
Mint Francis elmondta, a vizsgálatok alapján egyelőre úgy tűnik, a vésetek 1000-1500 évvel ezelőtt keletkeztek, a szénizotópos vizsgálatok azonban pontosabb képet fognak adni a rajzokról.
A közösségi oldalakon a montserratiak a közeli a St. Kitts és Nevisen talált rajzokhoz hasonlítják a véseteket. George Mentore, a Virginiai Egyetem antropológusa kifejtette: az arawak indiánok sziklarajzaira és más,
prekolumbián települések létezésére utaló bizonyítékokra már korábban is rábukkantak
– legészakabbra Kuba, Puerto Rico és Hispaniola szigetén.
Francis reméli, a további vizsgálatok során feltárják majd a rajzok üzenetét, ha van ilyen egyáltalán. A régészeti leletek tanúsága szerint az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területén, Montserraton 2500 és 4000 évvel ezelőtt jelentek meg az első emberek.
A későbbiekben arawak nyelven beszélő indiánok népesítették be a szigetet, ám feltehetően a 15. század vége felé elhagyták azt, miután egy másik indián csoport, a karibok kezdték el fosztogatni Montserratot.
A mintegy 16 kilométer hosszú és 11 kilométer széles sziget 1632-ben került angol uralom alá. Manapság a gyarmati időszakban ide költöző ír telepesek, valamint egykori afrikai rabszolgák utódai lakják a területet.
George Mentore szerint hasonló rajzokat Dél-Amerika folyóinak felső folyásvidékén is lehet találni, ahol arawak és karib nyelven beszélő csoportok élnek. „Ezek egyértelmű jelei az emberi jelenlétnek. Úgy vélem, elég nyilvánvaló, hogy – így vagy úgy – , de ezek a sziklarajzok szentek” – mondta a kutató.
Megtekintések száma: 7838
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
