Azt gondoljuk, hogy mind a sötét anyag, mind a sötét energia egyetlen fluidummá egyesíthető, amely egyfajta ‘negatív gravitációval’ rendelkezik és eltaszít minden körülötte lévő más anyagot”
– mondja a cikk vezető szerzője, Jamie Farnes, az oxfordi e-Research Center munkatársa már korábban is.
Most úgy tűnik, végre tényleg siekrült megerősíteni a sötét anyag létezését.
A sötét anyag évtizedek óta Szent Grálként lebeg a fizikusok előtt. A modellek szerint ez az a rejtélyes valami, ami az univerzum tömegének 85 százalékát adja.
Most végre egy nagyszabású kísérlet és kutatósorozat nyomán akadhattak rá a bizonyítékaira.
A tanulmány még nem esett át a lektoráláson, de kéziratos formában már letölthető.
Fontos hangsúlyozni, hogy még nem 100% a felfedezés, de nagyon bizonyosnak tűnik.
A mérések során 232 várt eseményt és 52 nem várt eseményt azonosítottak.
A nagy kérdés az persze, hogy mi okozta ezeket, a tudósok szerint a sötét an yag magyarázhatja meg az egészet, leegyszerűsítve, hogy a laikus is értse.
Rátalálhattak ugyanis az axionokra.
Az axionokat a Nap is kibocsátja, és az elméleti modellek alapján pont olyan tulajdonságokkal bírnak (már ha léteznek), mint amit a Xenon 1T kísérletben találtak.
Az axiont az egyik lehetséges sötétanyag-részecskének szokás nevezni, de ez nagyon leegyszerűsíti az axion és a sötét anyag kapcsolatát (már ha egyik is létezik, és van kapcsolat közöttük).
Az esmeények 99%-ban azt mutatják, hogy valóban rátalálhattak valamire.
Azt még tisztázni kell, hogy pontosan mire, de nagyon nagy a lehetősége annak, hogy megvan az univerzum egy hiányzó rejtéyle, a végső kulcs a kozmosz megértéséhez.
A sötét anyga jelentősége nem kicsi:
A sötét anyag létezését először Jacobus Kapteyn holland csillagász tételezte fel 1922-ben. A hipotézist kollégája, Jan Oort részletesebben is kifejtette 1932-ben a Tejútrendszerre vonatkozó vizsgálódásai alapján.
Az elméletet Fritz Zwicky svájci asztrofizikus 1934-ben a gyakorlatban is megfigyelte a Coma galaxishalmaz vizsgálata nyomán.
A galaxishalmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott.
A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért. Ezért volt szükség bevezetni a sötét anyag fogalmát, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza.
Most végre megtalálhattuk?
OSZD MEG másokkal is!