Két, eddig ismeretlen üreget fedeztek fel egyiptomi régészek a piramis belsejében, melyek közelebb vihetnek a gízai nagy piramis titkának megfejtéséhez. Ráadásul újabb üregek rejtőzhetnek a nagy piramis szerkezetében.
A gízai nagy piramis rengeteg titkot őriz még a mai napig is. a tudomány nem tudja megfejteni ezeket a rejtélyeket, és csak apránként vagyunk képesek közelebb kerülni a megoldásukhoz.
Rejtélyeket zárt magába
Az egyik ilyen nagy rejtély a piramis pontos ideje. Abban ugyanis rengetegen nem értenek egyet, hogy milyen idős, és pontosan mikor építhették.
A hivatalos verzió szerint i. e. 2580-2530 körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.
A piramis pontos kora aztán az elmúlt években újra megkérdőjeleződött, ugyanis több olyan jel látott napvilágot, mely azt sejteti, hogy sokkal régebbi építményről van szó, melyet lehet, hogy nem is egyiptomiak emeltek.
Különleges csillagászati tájolása van, ami azt feltételezi, hogy a készítők hatalmas csillagászati tudással rendelkeztek. Olyan dolgokat tudtak, amiket csak modern teleszkópokkal fedeztünk fel az újkor hajnalán.
Ez még rejtélyesebbé teszi, hogy ki, és mi célból építhette valójában ezt a nagy piramist.
Új, eddig nem ismert üregek leplezhetik le a titkot
Régóta sejtik, hogy a piramisokban különböző titkos járatok, üregek, kamrák lehetnek. Ezek a kamrák rejthetik a misztikum megoldását, és számtalan kérdésre adhatnak választ a gízai piramis építéséről, eredetéről.
Sokan fantáziáltak már ezekről a titkos szobákról, melyek a piramis tervrajzot is tartalmazhatják, vagy a készítők pontos kilétét felfedő dokumentumokat.
Sokak szerint az ősi idegenek segítségével épült meg a piramis, mert túlságosan bonyolult és összetett építmény ahhoz, hogy annak idején ilyet kivitelezni tudtak volna Egyiptomban.
Mások úgy vélik, hogy mivel a piramis sok ezer évvel régebbi lehet, mint bárki gondolta volna felmerül annak a lehetősége, hogy egy Egyiptomot megelőző civilizáció létezett a Földön, egy előző emberiség, mely képes volt ekkora bonyolultságú piramisokat építeni.
Erre utalnak azok az ősi piramis kezdemények, melyeket nemrég a sivatagban találtak, ugyanis ezek a piramisok közvetlen elődeinek tekinthetők.
Most azonban új, ismeretlen üregeket fedeztek fel, különböző mérésekkel. Ezek az üregek feltehetőleg nem természetes üregek, így az a legvalószínűbb, hogy titkos járatok, folyosók, vagy akár kamrák lehetnek.
A római Plinius említi –feltehetőleg Apión nyomán-, hogy a Nagy Piramis belsejében van egy 86 könyök mély kút, az alján vízzel, ami összeköttetésben áll a Nílussal.
Az egyiptomi hagyományban, a padlóba mélyített akna – legyen az a templomok hátsó részében – Szokarisz birodalmába vezető bejáratot szimbolizálta. A Nagy Piramis esetében azonban több lehetett, mint szimbolikus lejárat az árnyak birodalmába.
A piramis északi oldalán találták most meg az egyik titkos átjárót, kérdés csak az, hogy pontosan mi lehet benne, és mi lehet a többi átjáróban, valamint milyen célt szolgáltak, hogy ennyire elrejtették őket a világ elől.
Különleges röntgen technológiával próbálják most a régészek modellezni három dimenzióban az üregek elhelyezkedését, hogy képet kapjanak arról hol találhatóak pontosan a piramis belső szerkezetében.