Döbbenetes, és egyben elszomorító, hogy a világ élelmiszertermelésének hány százaléka megy kárba, és dobják ki az emberek. Kíváncsi vagy rá, mennyi? El fogsz képedni rajta!
Azt minden bizonnyal már te magad is tapasztalhattad, hogy mekkora pocséklásra képes az ember, mint egyén a magánéletben. Biztosan volt veled is olyan, hogy ha nem is jó szívvel, és nyomasztó lelkiismerettel, de dobtál már ki ételt a kukába.
Érdemes tudnod, hogy a világ nagy része pocsékol, és rengeteg még ehető ételt, egyéb élelmiszert dobnak ki a világ minden részén. Az különösen megdöbbentő, hogy bár az élelmiszer pazarlás a nyugati fejlett államokban a legnagyobb, még a fejlődő országok nyomorában is elő-elő fordul.
A világ élelmiszertermelésének mintegy 20 százaléka vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségesnél többet fogyasztanak, és mert az élelmiszerek egy része a szemétbe kerül – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Elképesztő mértékben nő az élelmiszerek piaca, ugyanakkor a világban jelenleg úgy működnek a folyamatok, hogy 10%-kal több élelmiszert fogyasztunk, azaz megveszünk, mint amennyi rendelkezésre áll az élelmiszeripar által.
Ennek ellenére ennek sokszor 9%-át egyszerűen kidobjuk később, vagyis egy nagy, 10%-os pazarlás már eleve mérhető a rendszerben, ami rengeteg. Ez több száz ezer tonnányi élelmiszert jelent évente, vagy még a milliós számot is elérheti.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva mutatták ki, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint korábban feltételezték. A világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt.
A haszonállattartás a legkevésbé kifizetődő folyamat, legalábbis olyan szempontból, hogy talán itt a legnagyobb a pazarlás. Kapaszkodjon meg a kedves olvasó: évi 78%-os pazarlás egy itt végbe, vagyis az egész évben előállított produktum 78%-a landol aztán felhasználatlanul a kukában.
Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására – állapították meg az Agricultural Systems folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Miközben a világ egyes országaiban nincs elég élelem, és egyszerűen gyerekek és felnőttek halnak éhen.
A fentiek figyelembevételével a betakarított termények vesztesége közel 40%-os. Elképesztő pazarlások mennek végbe, de természetesen azon már senki sem lepődik meg, hogy Amerika a statisztikák szerint a leginkább élelmiszer pocsékló állam.
Ráadásul a rengeteg pazarlás ellenére az ember még többet akar, ezért a termelést minden évben egy pivit növelik. Ez azonban környezeti károkat okozhat az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedése miatt, csökkenti a vízkészleteket és a biodiverzitás elvesztését eredményezheti.
A folyamat nagyon aggasztó, ám nem megfordíthatatlan. Sok szakember véli úgy, hogy ha kevesebb állati terméket ennénk, akkor csökkenteni lehetne nem csak az élelmiszer szükségleteinket, hanem a pazarlás mértékét is.
Ez nem oldaná meg azonnal a problémát, de elindítaná az élelmiszeripart és az embereket egy szemléletváltáshoz vezető úton.
Az sem utolsó szempont, hogy csökkenne a környezetszennyezés. Az élelmezési biztonságot erősítené és segítene elkerülni a környezeti károkat a globális élelmezési rendszer veszteségeinek csökkenése.
Ehhez persze hosszú évek példamutató trendje, és kemény évtizedek szükségesek. Az emberiség, és az ipar pedig nem arról híres, hogy türelmes lenne.