Fontos dolgok derültek ki.
Háromszor fog az Európai Unióba vakcinát szállítani februárban az AstraZeneca, az első szállítmánnyal 3 millió dózis érkezik – mondta el Pascal Soriot vezérigazgató az AstraZeneca sajtótájékoztatóján, és hozzátette, hogy az első negyed évben most úgy tűnik, 31 millió adagot tudnak majd garantálni az uniónak. Azt is megjegyezte, hogy a világ többi részén található ellátócsatornákon keresztül az uniónak is biztosítanak majd plusz adagokat, de
nem részletezte, hogy pontosan mennyiről is van szó.
A sajtótájékoztatót a vakcinagyártó cég azért tartotta, mert most pénteken kapott sürgősségi engedélyt az oltóanyaguk az Európai Unióban. Az engedélyeztetés előtt már kiderült, hogy problémák vannak a belgiumi gyárban, nehezebb beszerezni az alapanyagokat, és elindítani a hatékony gyártást, mint gondolták – ezért akadozik a szállítás, és az Európai Uniónak a megállapodásban foglalt mennyiség csak egynegyedét tudják küldeni 2021 első negyedévében. Az EU erre hosszú huzavona után szankciókkal válaszolt: az úgynevezett átláthatósági eszköz, amellyel megakadályozzák a vakcinák kivitelét, a gyakorlatban úgy működik majd, hogy minden az EU területén működő gyógyszergyárnak le kell jelentenie, ha az EU-n kívülre tervez vakcinát szállítani. Március végéig lép életbe és nem érinti majd a szegény országokba irányuló exportot, bár ezt pontosan nem részletezték. Erről azonban az AstraZeneca képviselői nem kívántak nyilatkozni.
Soriot azt is elmondta, hogy nem tervezik az együttműködést más gyógyszergyártókkal, mint ahogyan a Pfizer és a Sanofi is megállapodott egymással: az úgynevezett fill-finish (töltés és lezárás) folyamatban ugyanis az AstraZenecának nincs szüksége segítségre. A vezérigazgató azt is megjegyezte, hogy az AstraZeneca vakcinája azért rugalmasabb, mint a többi, mert a két adagot akár 3 hónapos különbséggel is be lehet adatni – így ha legyártanak 20 millió vakcinát, azzal 20 millió embert is lehet beoltani, nem csak 10 milliót.
Az Európai Unió által nyilvánosságra hozott, hiányos megállapodási szerződésről a vezérigazgató azt mondta, hogy aggodalomra ad okot és nem éppen szerencsés, hogy az Európai Bizottság ehhez folyamodott. Soriot és Andrew Pollard professzor, az Oxfordi Vakcina Csoport igazgatója kiemelte, hogy az AstraZeneca a vakcinafejlesztés során elsősorban arra koncentrált, hogy a súlyos, kórházi ápolásra szoruló eseteket megelőzze, ezzel könnyítve az egészségügyi rendszerek terhén. Ezt a súlyos állapotot pedig az eredmények alapján száz százalékos hatékonysággal meg lehet előzni az oltóanyaggal.
A vakcinát egyébként 18 éven felüliek számára lehet beadni az Európai Unión belül, korábban érkeztek kétségek a 65 év feletti felhasználásról is, de ez inkább az adathiánynak tudható be. Pollard elmondta, hogy a teljesen egészséges 65 év felettiek számára ugyanolyan hatékonyságú volt a vakcina a klinikai kutatásokban, mint a fiatalabbaknál, az alapbetegséggel rendelkezőknél csökkent egy kicsit a hatása – de egyelőre erről is több információra várnak. Veszélyesnek biztosan nem mondható az idősebb korosztályra sem.