Sokkal régebbiek a piramisok, mint bárki gondolta volna?
Sokkal régebbiek a piramisok, mint bárki gondolta volna?
Sokak szerint az egyiptomi piramisokat nem is az emberiség építette, hanem az előző emberiség, a sok százezer, vagy millió évvel ezelőtt kihalt civilizáció. Rengeteg árulkodó jel sejteti azt, hogy egykoron a piramisokat sokkal régebben emelték, minthogy az egyiptomi civilizáció létezett volna... Ősi piramiskezdeményeket is találtak, melyek az ember előtti időkben épülhettek. De kik által?
A piramisok már sokkal régebb óta léteznek, mint azt a mai történelem tudománya állítja. Nemrégiben például új, eddig soha nem látott ősi piramis kezdeményeket találtak Egyiptomban, melyek a nagy piramisok kezdeti prototípusai lehettek, de erről egy kicsit később...
A piramisok korának jóval alá becslésének számtalan sötét oka van. Az egyik az, hogy az egyiptomi régészek nagy százaléka, közel 3/4-ük muzulmánnak vallja magát.
Rejtélyes eróziók, hamis kormeghatározás
Ez azért érdekes, mert a Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat.
Éppen ezért a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, ami hatalmas bűn.
Vagyis ennél régebbi piramist hivatalosan nem találni, azonban a valóságban ennél jóval régebbiek. És ezt onnan lehet tudni, hogy a gízai nagy piramison és a nemsokkal távolabb lévő gízai nagy szfinxen víztől származó erózió nyomait fedezték fel.
A víz nyomai egyértelműek, és független - értsd: nem egyiptomi - szakértők és régészek ezt mind sorra megerősítették. Ez viszont azt a következtetést vonja magával, hogy a piramis és a monumentális alkotás nagyon hosszú időn át vízzel érintkezett.
Ezek az eróziók ugyanis sok-sok ezer év alatt alakulhattak ki. És ne feledjük, hogy a környék legalább 7-8000 éve puszta sivatag, ahol talán egy csepp eső sem esett.
Az effajta rongálódásokat csak minimum 1000 évig folyamatosan zuhogó eső volna képes létrehozni. A sivatagi klíma viszont mint tudjuk, nem ilyen.
Egy elveszett, ember előtti civilizáció művei
Rögtön adódik a kérdés: pontosan milyen régiek a piramisok és a szfinx?
A szfinxet jóval régebbinek sejtik, egyesek szerint 10-15 ezer éves lehet, de valaki úgy hiszi, akár több millió éves korú is lehet.
Jelenlegi tudásunk szerint a legrégibb civilizáció a sumer kultúra volt, melynek kezdetei megközelítőleg Kr. e. 3800-ra tehetők. A hagyományos ismeretek szerint előttük csak barbárok éltek – civilizáció pedig akkoriban még sehol nem létezett a Földön.
Márpedig a piramisok építése komplex feladat, és társadalom meglétéért kiált. Mi az, amit nem tudunk történelmünkről? Kik, és miért építhették ezeket az építményeket, ha nem mi?
Ősi piramis kezdemények az emberi előtti időkből?
A Nílus alsó folyása melletti sivatagról készült műholdképeken szenzációs, eddig nem kutatott struktúrákat fedeztek fel ne,régiben, melyek alátámaszthatják azt, hogy a piramisokat sokkal régebben építették, és még az sem kizárt, hogy nem is az egyiptomiak.
Egy amerikai kutató, Angela Micol, ilyen felvételeket párosított a legendákban, történelmi feljegyzésekben fellelhető információkkal, és úgy véli, megtalálta az egyiptomi civilizáció - vagy egy másik civilizáció? - legkorábbi nyomait, vagy az azt megelőző még ősibb kultúráét.
A hatalmas, háromszög alakú fennsík több ősi térképen is piramisként van jelölve. Ráadásul sokkalta nagyobb, mint a mai ismert legnagyobb piramis, a gízai nagy piramis.
Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy több régi térképen az ehhez hasonló formációkra piramisként hivatkoztak, vagy ezek tényleges piramis kezdemények voltak.
Természetesen a már említett egyiptomi régész társadalom nem fogadta el az új eredményeket, szerintük csak természetes formációkról van szó.
Azonban aligha lehetne természetes formációknak betudni a dolgokat, mert történetesen nem csak ősi cserépdarabok maradványait fedezték fel ezeknél a formációknál, hanem kagylók darabjait is. Igen, kagylókét.
Ez a felfedezés más megvilágításba helyezi az emberiség történelmét. A kagyló maradványok jelenléte azt vetíti előre, hogy a területen szintén víz folyt egykoron, tehát nem az egyiptomi civilizáció építménye, hanem egy annál sokkal régebbi embercsoporté.
Az előző emberiség hagyatéka?
Gondoljuk végig: Feltételezhetően nem a vízbe építették bele ezeket a piramisokat és a nagy szfinxet? Tehát jóval a víz érkezése előtt keletkeztek. Ez Kapásból jópár ezer évet rádob a korukra, sokan millió éves nagyságrendekről beszélnek.
De hogyan? Akkor még fejlett emberi civilizáció sem létezett. Akkor mégis kik építhették ezeket a monumentális kőalkotásokat?
A boszniai piramisok kapcsán már a 30.000 éves múlt sem meghökkentő senkinek, aki tanulmányozta már ezt a területet, a filmben szereplő leletek pedig zömében 10.000 évnél jóval régebbiek, az elkészítésükhöz szolgáló technológiák pedig a mai kor emberének is fejtörést okoznának olykor.
Hogyan lehetséges akkor, hogy mindezeket holmi primitív, kőbaltával rohangászó egyedek készítették volna el?
Sokkal valószínűbb az, hogy a múltban, a jelenlegi emberi faj, és talán a dinoszauruszok előtt, vagy közvetlenül utánuk élt egy másik emberi faj is bolygónkon.
Ők fejlődtek, lassan komplexebb társadalmakba rendeződtek, hatalmas technikai tudást sajátítottak el, végül pedig egy atomháború során kipusztították önmagukat.
Akadnak olyan vadabb elképzelések is, miszerint a dinoszauruszokat 65 millió éve nem is egy meteorit, hanem egy emberi atomháború pusztította ki, az akkori emberi civilizációval együtt.
Erre utalhatnak a sivatagban talált több millió éves üveg részecskék. Egyiptom és Líbia között fekszik a Nagy-homoktenger, amely 650x300 kilométeres területen terül el. Nagyjából akkora, mint Írország. Az uralkodó széljárásnak köszönhetően 100 méter magas, gyakran több száz kilométer hosszú homokdűnék helyezkednek el párhuzamosan egymás mellett.
A kialakuló lapos völgyekben a szél a homokot gyakran az alapkőzetig letisztítja. Itt egy furcsa, természetes üveg található.
Több mint ezer tonna ilyen üveget találtak szétszórva a több száz kilométernyi sivár sivatagban.
Az üveg eredetét nem ismerik, keletkezhetett villámcsapás, vulkáni tevékenység, vagy meteorit becsapódás eredményeként. Korát a tudósok 26 millió évesre becsülik, ezért feltételezik, hogy a területet meteorit becsapódás sújtotta. Az elmélet ellen szól, hogy nem találtak becsapódási krátert.
Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy egy óriási ősi atomrobbanás eredményeként keletkezett ez a rengeteg üvegrészecske a sivatagban.
Bármi is legyen a magyarázat, és bármi is legyen az oka a letűnt emberi civilizáció eltűnésének, ez már mind a múlt ködébe vész, és egészen addig nem lebben le a titkokról a fátyol, míg néhány igazán bátor régész nem hoz paradigma váltást a régészet tudományában.
rejtély egyiptom előző emberiség retjélyek
Megtekintések száma: 28219
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
