Egy olyan rejtélyes galaxist fedeztek fel csillagászok, melynek tömege ugyanolyan mint a miénk, de az anyaga a miénktől eltérően sötét anyagból állhat. Ez lehet a sötét anyag első perdöntő csillagászati észlelése?
A Dragonfly 44 az univerzum bár relatíve közel van a bolygónkhoz, annyira fekete, hogy a tudósok hosszú évtizedekig nem vették észre.
A tőlünk 330 millió fényévre található galaxis a Coma galaxishalmaz részét képezi, és tavaly fedezték fel.
A kutatók mostanra jobban megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy nem egy szokásos csillagsort találtak.
Tömege megegyezik a mi tejútrendszerünkével, de a mindössze egy századrésze hasonlít az anyagokhoz, amelyek minket körülvesznek.
Ez azonnal beindította a találgatásokat, és a tudósok fantáziáját, ugyanis rengeteg dolog miatt lehet ez az anomália. Az egyik legvalószínűbb magyarázat szerint végre meglehet a sötét anyag.
Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A galaxis 99,99 százaléka sötét anyag és senki nem tudja, hogyan keletkezett és hogy nézhet ki így.
A Dragonly 44-nek vannak saját csillagai, de a mi galaxisunkban százszor több található.
A sötét anyag hatását először Fritz Zwicky svájci asztrofizikus tételezte fel 1934-ben a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben. A galaxishalmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott.
A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért.
Ezért be kellett vezetni a sötét anyagot, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza.
A sötét anyag nagyon fontos szerepet játszik az életünkben, mivel van gravitációja. Ma már a tudósok körében nem vitatott, hogy
a sötét anyag felelős a galaxisok kialakulásáért és azok egyben tartásáért.
Úgy működik, mint valami ragasztó. Igyekszik a tágulás ellenében összetartani a galaxishalmazokat. A sötét energia ezzel szemben szétfeszíti világunkat, a sötét anyag ellentéte.
Az univerzum jövőbeli sorsa is a sötét anyag és a sötét energia harcának kimenetelétől függ. Mostani méréseink szerint a világegyetem gyorsulva tágul.
Ha ez a tágulási ütem folytatódik, az univerzum végül elpusztul, szétszakad, vagy egyszerűen teljesen kiüresedik a csillagok és égitestek között fellelt óriási távolságok miatt.
Nem tudjuk még biztosan, mi lesz a vég, de egy bizonyos, hogy egyszer eljön. Akadnak azonban olyan elméletek is, melyek szerint a sötét anyag segítségével az univerzum majd egyetlen pontba roskad össze, és ez fog azért is felelni, hogy egy újabb ősrobbanás által – ki tudja hanyadjára – létrejöjjön egy új világegyetem.