​Sumerok és ősi idegen isteneink történelme: mi volt, hogy volt.. amiről hallgatnak!

2019. november 27., szerda




A kezdetek. Mikor és hol ?

Akkoriban kicsit másként nézett ki a Föld, mint napjainkban. Éppen egy jégkorszak közepe volt. A korai jégkorszak kb. 600.000 évvel ezelőtt zajlott, első felmelegedés kb. 550.000 évvel ezelőtt, majd a második jégkorszak kb. 480-430.000 évvel ezelőtt.

Ekkora tehető a kezdet. A sumer és akkád ékírásos emlékek szerint, ekkor fedezték fel az istenek a Földet, ekkor szálltak le először.

Ekkor csupán egyetlen mérsékelt éghajlatú terület felelt igazán meg az életnek, a Nílus, Indus, Tigris Eufrátesz területe. Ebből is a legfontosabb a Tigris és Eufrátesz területe, mert itt a kőolaj, mint energiaforrás magától a felszínre tört. A második a rangsorban a Nílus völgye, hatalmas termőterületei miatt.

Úgy tűnik az istenek, mai éretelemben űrhajósok, energiaforrásokat kerestek, illetve ásványokat és aranyat. Rendszeresen jöttek, illetve kitermelték az enegiaforrásokat, ásványokat. Az általuk létrehozott telepek, települések lettek az első városok.

Városok a Vízözön előtti időkből.

A fejlődésnek két szakasza van. Egy mérföldkő a Vízözön. A Vízözön előtt, a kezdeti szakaszban éppen csak megjelent az ember az istenek városaiban, míg a Vízözön után igazából már az emberek alkották a városok lakosságát.



Első városok: Eridu, Larsza, Nippur, Bad-Tibire, Larak, Szippur, Surupak, Lagas.

A Vízözön ugyan elpusztította az összes várost, azonban mégis sokat tudni róluk, mert a mezopotámiai uralkodóknak szent kötelességük volt, hogy ugyanazon a helyen újjáépítsék a szentéi körzeteket, az eredeti tervek alapján. Egy-egy újjáépítés után, a felszentelési iratban emlékeztek meg a munkákról, illetve az eredeti tervekről, és az ahhoz történő teljes mértékű ragaszkodásról.

Fontos szerepe volt minden városnak, volt amelyik adminisztrációs központ volt, volt amelyik technikai központ, illetve volt amelyik irányt mutatott a leszálláshoz.

(megjegyzés: egy ilyen város pár száz lakost jelentett, ma inkább kisebb falunak neveznénk)

Vízözön

A Vízözön története megtalálható a mezopotámiai régészeti kincseken, sumer és akkád ékírásos táblákon, a Gilgames eposzban, a Teremtés könyvében és természetesen a Bibliában.

A jelenlegi kutatások szerint a Vízözön egy előre látható, kiszámolható természeti jelenség volt, a Föld éghajlatváltozásával magyarázható.

Az utolsó jégkorszak mintegy 75 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és 40 ezer évvel ezelőtt egy rövidebb felmelegedés is valószínűsíthető, melyet 38 ezer évvel ezelőtt egy hideg, száraz időszak követett. Majd 13 ezer évvel ezelőtt hirtelen véget ért a jégkorszak és beköszöntött a mai klíma. 

A nagy víztömeget az okozta, hogy az Antarktiszon, illetve az Északi-Sarkon, a felhalmozódott nagy jégmennyiség tekintélyes része, az enyhülés miatt belecsúszott az óceánokba. Az összes régészeti forrás és tudományos elemzés alátámassza egy ilyen irányú folyamat valószínűségét, illetve azt, hogy kellő tudományos ismeretekkel ez előre is jelezhető.

Az akkori istenek, akik ugyan előre ki tudták számolni a jelenséget, sőt valószínűsítették is annak megtörténését, igyekeztek elhallgatni az emberiség elől, mivel elégedetlenek voltak velük. Volt viszont egy az istenek közül, aki megkönyörült az embereken, ő parancsolta meg Noénak a bárkaépítést.

A sumer szövegek annyira alaposan és pontosan leírják a hajó, fedélzetek, kabinok méreteit, hogy meg is lehet rajzolni azt, ahogy ezt többen is tették a Vízözön kutatói közül. Készült már élethű makett is. Az istenek a fellegek felett vészelték túl a pusztító eseményt. A Vízözön időpontja, kb. 13 ezer évvel ezelőttre tehető.

Forrás: maga a valóság.com

rejtély rejtélyek ősi idegenek


Megtekintések száma: 19437





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet