Svájcban a hunok ősei telepedtek le: elhallgatott nép él tőlünk messze: erről senki sem beszél!

2019. március 7., csütörtök




Svájcban több ősi törzs emberei maradhattak meg, a hatalmas hegyek miatt, amelyeket télen elönt a hó és jég. Az egyik csoport éppen a hunokhoz tartozik, ami számunkra, magyarok számára, rendkívül fontos. Ez a népcsoport Wallis kantonban él, még ma is, lélekszáma nem nagy, talán 10-20.000 lélek tartozik hozzájuk. Vagy sokkal több, aminek végére nem tudunk járni.

Több írásból is hallhatunk a Svájcban letelepedett hunokról. Az írások, kivétel nélkül, egy hun csapatról szólnak, amelyek valamelyik, jelesül Atilla hadseregéről leszakadt hun egység történetét mesélik el.

A magyarok (hunok) rendkívül gyorsan mozgó seregei gyakran vesztettek el utánpótlási egységeket.

Ha a főseregnek gyorsan tovább kellett vonulni, a kisegítő egységek bajba is juthattak, a fősereg már elvonult, amikor a kisegítő egység emberei visszatértek a főtábor helyére.

Svájcban több ősi törzs emberei maradhattak meg, a hatalmas hegyek miatt, amelyeket télen elönt a hó és jég. Az egyik csoport éppen a hunokhoz tartozik, ami számunkra, magyarok számára, rendkívül fontos. Ez a népcsoport Wallis kantonban él, még ma is, lélekszáma nem nagy, talán 10-20.000 lélek tartozik hozzájuk. Vagy sokkal több, aminek végére nem tudunk járni. A keveredés, házasodás folytán ma már csak talán 2.000 fő az eredeti hunok leszármazottja. A beházasodás miatt azonban a hun génekkel rendelkezők száma sok tízezer főre becsülhető Svájcban.

A svájci hunokról sokan írtak, az egyik jó írás Sánta-Balog Csaba tollából származik. A Vallis tagállamban lévő Val d’Anniviers francia nyelvű völgy neve németül Eifischtal. A völgy a Rhone-folyótól délre fekszik, magas hegyektől körülvéve. Sánta-Balog Csaba a svájci hunok történetét jól foglalta össze, és közli a témában kutató legjelentősebb szerzők nevét is.

A völgy népének első igazi kutatója Anton Karl Ficher, erdélyi szász tudós mérnök. Ficher azt állítja, hogy a völgy lakói a magyar nyelvtől csak kicsit különböző nyelvet beszélnek. Ficher leírásából azt szűrhetjük ki, hogy a völgy lakói a magyar nyelv egy nyelvjárását beszélték. A szavakban az első szótagon van a hangsúly. Sok latin és olasz szó is bejutott a nyelvükbe.



Fisher az istállóajtókon lévő magyar rovásírásos feliratokra is felfigyelt. A rovásjelek a lakók nevének kezdőbetűit alkották, amely jelek a magyar ábécé jeleivel rokonok. Ficher kiemeli a völgylakók arcprofilját. Szerinte a homlokuk és hajuk a cserkesz típushoz közeli, ami miatt a kaukázusi magyarokat jelöli meg legközelebbi rokonként. Kiemeli a nők szépségét, és az emberek kiváló egészségi állapotát. Kiemeli, hogy a völgy lakói magyar írással írtak, ami miatt a hunok kétségtelenül magyar nyelven beszéltek.

Horváth Mihály azt írja 1881-ben, hogy a Wallis kantonban élő hun nép tagjai világoskék, vagy zöldbe, szürkébe játszó szemekkel, szőke vagy barna hajjal, széles csontos homlokkal, kissé kiemelkedő járomcsonttal bírnak. Igaz, vagy sem, ez a leírás az europid típusú ázsiai hunok embertani leírása. Talán még neandervölgyi jelleg is van bennük. Amint minden európaiban is.

A halott mellett sokáig sírnak, jajveszékelnek. A temetés után nagy tor következik. Erős hajlamuk van a kóborlásra.

A svájci hunok történetét külön összefoglaló műben meg kellene alkotni. Most csupán az a cél, hogy a legfontosabb ismereteket kiemelve, be legyen bizonyítva, hogy a svájci hunok magyar nyelven beszéltek. Ha lenne Svájcnak nemes akadémiája, akkor ezerszer többet törődne a svájci hunokkal, akiknek ősei valójában egész Svájc államnak az ősei. De úgy látszik, Svájcot nem érdekli Európa őstörténete abból a szempontból, hogy Európa első emberei magyarok lehettek. A Rétiek nyelvét kik kutatják? Na és ki Tell Vilmos?

Bizonyára nincs köze a Tel magyar igéhez a neve, meg Toldi Miklóshoz se. Jobb, ha a svájci akadémia emberei úgy tesznek, mintha igazi nyelvi és történeti kutatásokat végeznének. Mivel akkor nem fogja egyetemi katedráikat kikezdeni a mai világtudatot eluraló előítélet.

Salamin Márton a völgy alján lévő Chippis községben született, később Magyarországra jött. Sok család viseli a Salamin nevet, aminek ejtése Szalamen.

Dr. Jean-Marc Caloz orvos a völgy lakóinak vérmintáit elküldte Oszakába, Hideo Matsumoto professzorhoz. Hideo Matsumoto professzor kimutatta a völgylakók egy részének belső-ázsiai eredetét. Csupán megjegyzendő, hogy a mongolid nagyrassz is magyar eredetű, amivel kapcsolatban a továbbiakban sok tudományos vizsgálatot kellene végezni.

Bernard Savioz munkája 1985-ben jelent meg. A szerző hun eredetű.

Vittay Győző 1987-ben írt a svájci hunokról.

Wilhelm Gyr jelentős összefoglaló munkát hozott létre 1942-ben.

Johannes Müller egy Hun nemzetségű, einsiedelni apátot említ meg, akinek a neve Konrad. Azután Mark Teodor Bourrit 1781-ben írt könyvében egy hun töredékről ír, akik menedéket kerestek a völgyben. J. J. Rousseau azt írja, az anniviardok igen egyszerűek, szorgalmasak, a tétlenség ismeretlen náluk. Vendégszeretőek és szimpatikusak. Bizonyára még sok szerző megemlítette a svájci hunok létezését.

Az alábbiakban a sok szerző állításaiból kivonatolt tényanyagot érdemes megvizsgálni. Ha egy kicsit értjük a magyar nyelvet, akkor sok olyan tényre bukkanhatunk, amelyek a hunok magyar nyelvűségét bizonyítják. Az első nagy kérdés, hogy a hunnak nevezett magyaroktól, vagy a későbbi magyaroktól származik-e a Hun-völgy népe? A Hun-völgy neve Val d’Anniviers franciául, németül Eifischtal. Sajnos, egyik nevet sem értem, a szerzők nem magyarázták meg a két nevet, pedig nagyon fontos lenne ismerni a nevek jelentését.

A szerzők többsége egyértelműen kiáll amellett, hogy a svájci hunok Atilla korából származnak. Az egyik rész az itáliai hun hadjáratban leszakadt csoportról, a másik szerzői csoport a galliai nagy hadjárat utáni hunokról beszél. A magyar hadjáratok kora elő sem kerül, bár erről nem lehetünk meggyőződve. A völgy lakói egyértelműen hun eredetűek, mivel a völgy előttük teljesen lakatlan volt. A völgyet senki sem lakta, az első beköltözők a hunok voltak.

A mongolid jegyekkel kapcsolatban azt kell mondani, hogy az európai régészet, nyelvészet, antropológia és más tudományok teljesen fertőzöttek voltak az előítéletektől. A genetikai kutatások sokat javíthatnak ezen a nagyon súlyos és ártalmas helyzeten. A hunok ugyanis nem mongolidok, ahogy a magyarok sem. Európa őslakói vagyunk, a cro-magnoni és gravetti nép tartozik hozzánk.

Ezt a tényt a magyar írás bizonyítja, más bizonyítékok mellett. A hunok a trójai, trák, szumer, hatti és egyiptomi népek rokona, nyelvük a magyar nyelv volt. Ha volt a hunok között mongolid jelleg, az csak a befogadó természetünket bizonyítja.

De miért lenne a mongolid jelleg hátrányos? A mongolidok éppúgy szeretett rokonaink, mint az europidok. Mi vagyunk az ősnép, amiről az ókori szerzők százai írnak, ezért nem szabad az igazságot elveszni hagyni. Felelősek vagyunk az emberiségért.

Helynevek: Penszék, Kuimez, Luk, Náva, Návaszék, Kalló, Barma, Feja, és Viszoj.

Egy másik írás szerint, magyar betűkkel írva: Penszék, Viszoj, Ajer, Grimenc, Prász, Major, Külmez, Luk. Návaszék.

A helynevek közül Penszik, Penszék nevében a Pen a Nap. Egyiptomi Pen Nap, de tudjuk, hogy Egyiptom magyar alapítású, ezért a nyelve is Európából került át Afrikába. Pen-Szék ezért Nap-Szék, a Pen eléggé elterjedt magyar szó, pl. a Pen-Ge Nap-Kő, lásd Catal Hüyük kardjait, 8-9.000 év távolságából. Pendragon a Nagy-Sárkány, a Pen ebben a névben is a Nap, aki Nagy is, a Dragon a magyar Sárkányból ered, amit csak egyesek nem látnak. Szar-Gon, Tar-Kon a Szár-Kan, ami a Dra név Dar eredetijére mutat, a Gon meg amúgy is érthető egy angol számára is. Pen-Szék tehát tipikus magyar név, ami szinte egész Eurázsiára kivetíti vizsgálódó szemünket.

Kuimez és Külmez tényleg lehet Kül-Mező. Emlékezzünk Szép-Mező-Szárnya hősünk nevére. De a Külmez finnségi névre is hasonlít, egy hős neve. Tehát ne zárjuk ki a finnségieket rokonaink közül, vajmi előítéletek miatt. Vjatka meg Kalmez a történet címe, ami egy fontos udmurt mítosz.

Luk a Csillag neve. A Luk telephely a vadászok éjszakai szállása, akik 300.000 éve éjjelre lukat vájtak a földbe, amit betakartak, és ott aludtak a jégkorszakban. Ezek a lukak voltak az első lakások több százezer éve. A szél üvöltött, a hideg mart, a hóvihar dühöngött, miközben a vadászok békésen aludtak a lukban. Persze, a barlangok is Lukak, meg az égi csillagok is, akik Lukak az égbolt fekete bársonyán.

És Kutak, ahonnan fény ömlik, víz helyett. Tudjuk, hogy a Lu alapszóból ered a Luk is, gazdag elterjedtséggel, mindenképpen magyar nyelvűséggel ( a Lu-K „K” jele vagy többes szám, vagy kicsinyítés). Ez a nyelvtani bizonyítás még a Lukács, Lux, és hasonló neveinknek is magyar alapot biztosít.

A Major a Magyar név mai latinos előfordulása. Návaszék egyértelműen magyar név, de nem tudni, mi a Náva? A Viszoj a Vizsoly név megjelenése Svájcban. A Viszolyog név is rokon lehet Viszoj nevével.

Áldozati hely neve: Szervágó.

Szellemvilág: Gargantosz az óriás neve. Gargantoa egy másik név. Gargantua és Pantagruel egy novella címe, meglehetősen közismert alkotás, az argentin Borges műve. Az a kérdés, hogy a Gargan megfelel-e a Gorgon névnek? A Gorog-Gorgó, Gorgon, Gurgan város, Görög-Görgő, Görgőn egy szócsoportba tartozik. Mivel a görögöket azonosítani lehet a szörnyekkel, mert a Gorgó a Görgő magyar szóval azonosnak látszik, ezért felmerül, hogy Gargantoa és Gargantosz nevében a Gargan rokon-e a Gorgon névvel?

Igen, persze, hogy rokon, amint látszik, de az összefüggést nem ismerni. Az óriás neve Gargan, a Toa, Tosz a névben helyképző. Megdöbbentő, hogy egy Óriás, akikhez elsősorban a magyarokat kapcsolják a mítoszok, Gargan nevű lehet. Az óriásokat mindig a csillagképekhez kössük, a csillagképek vizsgálói, megalkotói meg a magyarok, a tündérek népe.

Tupil a Gonosz Szellem. A Tu a Nap, Utu Mezopotámiában. A Pil a Pilla, Pillanat szavakban is jelen van. Mindettől függetlenül nem érteni a Tupil gonoszságát.

Kurtaczavas egy éjjeli szellem. A név a Kurta-Szavas svájci megfelelője. A Kurta szó magyar eredetű. Ha Kurta-Szavas lenne a szellem valódi értelme, akkor valamilyen suttogó szellemre kellene gondolnunk, aki rövid szavakban mondja el a jövendöléseit.

Ladonna éjjeli szellem. Akár La-Donna, akár Ladon-Na a szellem nevének jelentése, kétségtelenül magyar nyelvű. A La-Donna a Hely Donnája. Sokan nem tudják, hogy a Don és Ton magyar eredetű szavak, a kelta rokonaink, mivel magyar eredetűek, kétségtelenül tőlünk vették át e szavakat.

A Ladon-Na egy éji sárkányra utal, aki nyomorgatja az embereket, a Na a szó végén Ember is lehet. Lado sárkány a Lado-Ga-tó nevében is megjelenik, finn testvéreinknél.

Follaton egy szellem. Valójában Föll-Aton a név értelme, Aton isten a Nap megtestesítője. Mivel a hun és magyar nyelvben több helyen is szerepel az Aton név, el kell fogadni, hogy mi adtuk Egyiptomnak az Aton nevet is, és nem fordítva történtek az események. Amikor Egyiptomot megalkottuk, akkor a magyar civilizáció már legalább 40.000 éves volt.

Azt a beszűkült európai gondolkodást, amit a száz-kétszáz éves nyugati tudomány hozott létre, nem szabad elfogadni, helyébe az igazi tényeket tegyük őseinket illetően. Akik százszor különbek voltak nálunk, úgy általában.

Áldozati hely neve: Szervágó.

Egy bizonyos Tschudi (Csudi) nevű úr, Johannes Müller szerint idegen volt, az alemannok fogságába került madschare lehetett, vagyis madzsar, magyar. A család egy régi nemzetség, az egykori Waldstettenben élt, elődei Atilla hunjai voltak. A Tschudi család jelentős pályát futott be Svájcban. A családból hírneves harcosok származtak. A Csudi család kétségtelenül magyar (hun) eredetű.

Az Észtország melletti Csúd-tó a szkytha magyarok nevének emléke, se nem orosz, se nem észt, hanem magyar, így mindkét néphez tartozhat. Mert mind a két nép a magyaroktól ered. A Csuda, Csudi magyar szavak összetételek, ami kizárja nem magyar eredetüket, a rengeteg rokon szó is ezt bizonyítja.

Családnevek: Bartha, Bond, Ruga, Kálló. A Bartha Bar szava Fény, Ragyogás, voltaképpen a Fekete Oroszlán neve, a szumerban is jelen van.

A Bond székely családnév, de az angoloknál is közismert. James Bond eléggé híres film hős, akinek a neve azonos a székely és svájci hun Bondok nevével.

Ruga elterjedt hun és magyar név. Nagy hun király is viselte a Ruga nevet, de a magyarok között is elterjedt volt a név. Ru-Ga az Írás-Háza, vagy a Vörös-Ház értelmet tartalmazza. Még szerencse, hogy a szumerban is jelen vannak ezek a szavak.

Kálló nevünk változata a Galló, meg a Lu-Gal. Nagy-Ember a jelentése, mert a Kal és Gal Nagy, a Lu, Ló és variánsai Ember értelműek. A Kálló, Kálla, Galló nevek ma is gyakoriak a magyar családnevek között.

Hunnengrotte – Hun-barlang, Hérémence falu mellett.

A völgy hegyhátainak nevei: Ponset, Sándolin, Tinyózsa, Ruaz, Tónó, Barnózsa, Náva, az aljában Návaszék. Irek, Vujbe, Bendéle, Ciruk, Cászele,

A Pon-Set a Fön-Vége, vagy Kezdete. A Set gyakori volt a magyar nyelvben egykoron. A Sándolin olyasmit jelenthet, hogy a Sán a Hegy, a Dolin egyfajta kőépítmény neve.

Tinyózsa nevében talán a Tin lehet benne, ez is szumer szó, meg magyar, a Ten változata. Ruaz viszont egyértelműen Ruasz hun király nevét viseli. Ruasz a Vörös Ász, vagy az Író Ász, mivel a Ru a Ró szóval azonos.

A Tónó jelentése is Domb, a Ton és Don lehet Úr, vagyis Hegy is. Náva a Neva finnségi névre hasonlít, de a Neva-Da is a hegyek neve. Az Irek, Bendéle, Vujbe, Ciruk, Cászele és hasonló típusú nevek értelmezéséhez több idő szükséges.

Patakok nevei: Navezsenc, Navizsenc, Gugra.

Legelők: Tarampon, Labarma, Leszeitisz. A Tarampon névben a Tar szó ismerhető fel. Tar legelő lehet csillag-legelő is, ami magasban lévő legelőt is jelenthet. Labarma a La, vagyis a Hely Barma értelmű. Ezen a legelőn az adott helység barmait legeltették. Labarna hettita királynév is rokon lehet Labarma nevével. A Leszeitisz név erősen grúz nyelvűnek hangzik.

Családnevek: Savián, Kálló, Visszó. A Kálló névről meg kellett állapítani ősi magyar, illetve szumer eredetét. A Savián nevet nem értem, a Visszó talán Visz-Szó, akik magyar nyelven beszéltek valamikor.

Régen a ruhájuk fekete színű volt, mert csak fekete színű juhokat tartottak. Ez a tény a fekete hunok közé sorolja a Hun-völgy népességét.

Sírkeresztjeiken a hatágú csillag szerepel, ami szavárd és szumer napjelvény. A magyar, székely, avar tárgyakon tömegesen szerepel, a zsidók, magyar eredetük bizonyítására, ma is az országzászlóban használják.

A svájci hunok nevében először a családnév szerepel, utána a keresztnév. A kínai, japán, magyar szokás azonban a nyugatiakra is érvényes, mivel a bibliográfiában visszatérnek eredeti magyar szokásukhoz, és a családnevüket teszik előre, és utána következik a keresztnév. Tehát a nyugatiak eredendően magyar névadási szokások szerint nevezték el gyerekeiket, majd egy csavarintással a keresztnév került a családnév elé, ezután azonban, ha komolyra fordulnak a névadási szokások, visszatérnek az eredeti magyar (kínai, japán, stb.) szokásrendre, és családnevükön nevezik meg magukat.

A svájci hunok magyar írással írtak, ami 40.000 évnél régebbi írás. A latin, gót, görög, orosz, és sok más ábécé is a magyar írásból keletkezett. Felettébb rasszista szemléletmód, hogy egyedül a magyar írást igyekeznek kitiltani minden íráskutatási könyvből, holott a magyar ábécé minden írás anyja. Vajon mire megy ki a játék, és mit akarnak a hamisítók elérni primitív próbálkozásaikkal?

Mark Theodor Bourrit 1781-ben írta le: „…egy hun töredék keresett menedéket a völgyben és kezdetben igen primitív körülmények között, nagy nehezen tornázta fel magát egy igen életrevaló néppé… Egyedüliek talán, akik az annak idején félelmet keltő hunok törzséből visszamaradtak”. Az idézet Varga Csaba „Jel, Jel, Jel” című könyvéből való.

Ostorszerű pásztorbotjukat, amelyen zörgő, csörgő alkalmatosság is van, Szargat néven nevezik. Ez a szó a Zargat és Zörget rokona. A Gat magyar gyakoriság képző.

Penszéken fennmaradt egy régi emlék, egy fagerendába rótt ősi szöveg. A szöveg némely szakértők szerint a 13-14. században keletkezett, akik természetesen nem tudnak magyar rovásírást olvasni, de ítélőképességük nagy. Elismerik a rovás magyar nyelvűségét, de azt nem, hogy a hunoktól eredne. A fagerenda egyik része elpusztult, csak a másik része maradt fenn. A völgy lakói megőrizték a megmaradt gerendát, ezáltal lehetővé tették a felirat elolvasását.

Szörényi Levente olvasata: Jővel Hegyúvó, Udjad Üdőjét! Djélu. Az olvasathoz lehet hozzászólni, csak nem itt, mert nincs hely.

A neveket tovább érdemes elemezni. A Csippisz értelme Csipp-Város is lehet. A Csipp a Csöpp változata, kicsi értelemmel. Az Isz viszont Város, Lakhely is, ahol sok a Fény, mivel a városban éjszaka is világítanak. A grúz Iszi ma is Város értelmű. A Csipisz manók neve a történelem előtti időkbe viszi az érdeklődőt.

A svájci hunokat valamelyik nagy hun király harcosai utódjainak tarthatjuk. Szőkék és barnák, kék és zöld szeműek, Trója, Trákia, Atlantisz és Kárpátia, Egyiptom és Szumer utódai, akik Ázsiában (Ásziában) létrehozták a nagy kínai birodalmat, Japánt, Koreát, és még sok mai népet és országot.

OSZD MEG másokkal is!

rejtély rejtélyek történelem


Megtekintések száma: 8753





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet