A periódusos rendszer egyik nagyon ritka elemét, a bórt fedezte fel a Marson a Curiosity űrszonda, ami nagy mennyiségű talajvíz elpárolgását jelenti.
Hatalmas felfedezés a marsi talajban
Elképesztő felfedezést tett nemrég a NASA egyik szondája, a Curiosity, mely ezzel már beírta magát mindenképpen a történelembe.
Ugyanis az első, valóban meggyőző bizonyítékot szolgáltatta arra vonatkozóan, hogy az ősi Mars felszínét vastagon talajvíz borította.
A most felfedezett kémiai anyag ugyanis egyértelművé teszi, hogy korábban jelen volt a víz a Marson, méghozzá igen nagy mennyiségben.
A Mars szonda ugyanis nagy mennyiségben talált bórt, ami kifejezetten a víz párolgásához köthető. Ez a periódusos rendszer egy nagyon ritka eleme is egyben, így kizárt, hogy véletlenül került volna oda, vagy más folyamathoz lenne köthető.
Marsi talajvíz, ami megfelelő volt az élet számára
A felfedezés azonban itt még nem ért véget, sőt, ennél is tovább ment azzal, hogy olyan dologra derült fény, ami nem csak a víz jelenlétét, de az ősi marsi életet is bizonyíthatja.
Ugyanis az eredmények és a számítások szerint olyan vízkészletről lehetett szó, ami az adatok alapján 0 és 60 Celsius-fok közötti lehetett.
Ha ez igaz, akkor a mikrobiológiai élet feltételeit is biztosíthatta. Erre bizonyítékot csak akkor kapunk, ha az adatokat tovább elemzik, de egyelőre biztatóak az eredmények.
„Ez egy szenzációs felfedezés, méltán mondhatjuk. Az első tényleg komoly és megcáfolhatatlan bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Mars régen tényleg vízben gazdag volt, és az élet számra is alkalmas lehetett.” – nyilatkozta egy NASA szakember.
Oxigénben és vízben gazdag bolygó
Az elmúlt évek, hónapok komoly meglepetéseket tartogattak Mars szempontból, és egyre több olyan bizonyíték került elő, melyek alátámasztják az élet, hajdani jelenlétét a bolygón.
Mások még ennél is messzebb mennek, és azt állítják, most is jelen lehet valamilyen szintű élet a Vörös planétán, de ahhoz, hogy ezt kiderítsük egy emberes küldetés során le kellene fúrni több méterrel a talajszint alá.
Ugyanis a talaj mélyebb rétegeiben feltételeznek a legújabb modellek szerint mikrobiológiai életet, de egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy akár gilisztákat, földönkívüli férgeket, vagy rovarokat, esetleg más összetettebb létformákat találhatnak a nedves homokos üregekben.