Nem okoznak fizikai nyomokat, de mégis képesek működési zavarokat előidézni, ami komoly problémát jelenthet a jövőben.
Tudtad, hogy a szubatomi részecskék különös viselkedése képes elektromos hibákat okozni? Talán már te is találkozhattál ezzel a jelenséggel, amikor úgy állt le a telefonod, vagy úgy fagyott le a géped, hogy annak abszolút nem volt semmilyen érzékelhető oka.
Az esetek egy bizonyos részében ugyanis nem a szoftver, és nem is a gyártó a hibás, hanem ezen részecskék zápora.
Rengeteg a levegőben a töltéssel rendelkező részecske, melyek mind interakcióba léphetnek az elektromos eszközökkel, és kék halált, vagy más hasonló fagyást okozhatnak rajtuk.
Ezek a különleges részecskék a Naprendszeren kívülről érkező kozmikus sugárzás hatására keletkeznek a légkörben, és amelyek érzékszerveink számára észrevétlenül, ám folyamatosan bombázzák Földünket.
Ráadásul az utóbbi időben egyre több a különleges részecskezápor, melyek megnehezítik az elektromos világ életét.
Ezek ugyanis igen gyakran tudnak kisebb-nagyobb üzemzavarokat okozni, amik végső soron meghibásodáshoz vezethetnek.
Ezek pedig egyes rendszerek esetében nagyon kritikusak is lehetnek, és akár emberéletek ezreibe, vagy millióiba is kerülhetnek.
Ezek a kozmikus részecskék nagyon gyorsak, és képesek a fénysebesség töredékének sebességét is elérni, vagyis tényleg elmondható, hogy nagyon gyorsan tudnak haladni a térben.
Ezek, amikor belépnek a Föld légkörébe, akkor nagy energiájú neutronokból, pionokból és alfarészecskékből álló záport indítanak a felszínre, ezek a szubatomi zuhatagok okozzák aztán a rejtélyes tüneteket az elektromos kütyükön.
Ez azért van, mert a részecskék egy része elegendő energiával rendelkezik ahhoz, hogy a mikroelektronikai eszközök működését befolyásolni tudja.
Főleg az integrált áramkörökkel ez a helyzet, ilyenkor ugyanis egy-egy tárolt bitet is képesek átbillenteni a memóriában, ami teljesen abszurd működést eredményezhet.
Ezek mint már írtuk, nem okoznak fizikai kárt, és egyáltalán nyomokat sem hagynak maguk után, csak különös tüneteket. Éppen ezért ezeket a működési zavarokat nagyon nehéz észlelni, és rájönni arra, hogy mi okozta pontosan: tényleges meghibásodás, vagy szubatomi részecskék.
Általában akkor kerül képbe a részecskezápor magyarázata, ha minden más hibát kizártak egy működési zavar esetében, vagyis az nem lehet sem szoftveres hiba, sem pedig hardveres.
Többször előfordult már, hogy komoyl következményei voltak egy-egy ilyen részecske zápornak.
2003-ban a belgiumi Schaerbeek városában egy elektromos szavazatszámláló berendezés egyetlen átkattant bitje 4096 plusz szavazatot adott az egyik jelöltnek.
Később, 2008-ban a Qantus légitársaság egyik járatának az elektronikáját zavarta meg jó alaposan, és csak a csoda segített, hogy ne legyen belőle katasztrófa.
A jelenség egyre gyakoribbá válik, és mivel nagyon nagy veszélye van annak, hogy az elektromos technológiára támaszkodunk egyre több mindenben, ez hatalmas probléma lehet a jövőben.