Ráadásul egy megdöbbentő titkot árul el a múltról.
Egy Mexikóban talált szobrocska támaszthatja alá a paleoasztronautika nagy talányát, és azt, hogy valóban nem volt az ember egyedül a fejlődése során?
Egy nemrég a föld mélyéről felhozott különleges lelet azt bizonyíthatja, hogy a maják igen is kapcsolatban álltak az idegenekkel.
A majákról régóta hírlik, hogy sokkal fejlettebbek voltak, mint a területen élő környező népek. Ugyanakkor azt tartják, hogy a maják nem is feltétlenül technológiailag voltak fejlettebbek, hanem a kultúra szempontjából.
Olyan magas kultúra és tudás összpontosult náluk, mely aligha volt megindokolható, és sokak szerint ez közvetlenül annak lehetett az eredménye, hogy az égi lényekkel álltak kapcsolatban.
Valamilyen rejtélyes oknál fogva a dzsungelben alakították ki civilizációjukat, ahol vékony a talaj, így nem megfelelő a termőföld minősége.
Sokan ezért is tartják nagy talánynak, hogy maják egymaguk hogyan tudtak olyan nagy civilizációt, és birodalmat alkotni, mindenféle segítség nélkül.
A válasz talán ebben a szoborban rejtőzhet, amit a képen is láthatsz. Amikor a régészek megtalálták, nem tudták, hogy pontosan mit ábrázolhat, és hogy mi lehet valójában. Sőt, még abban sem biztosak, hogy kik faraghatták ki.
A kormeghatározás alapján a maják idején keletkezhetett, és egyes stílusjegyek is a maják kézjegyeit árulják el. De vajon mit ábrázol? Egy istenséget? Vagy egy humanoid, de nem emberi lényt?
A maja kultúrában és a régi maja leleteken számos olyan utalást találni, melyek egyértelműen bizonyítják azt, hogy valaha valóban kapcsolatban volt ez a civilizáció egy sokkal felsőbbrendű fajjal.
Talán ez a szobor is ennek a bizonyítéka, hiszen azt tudni lehet, hogy a maja istenségek, és úgy általában véve az istenségek eredete mindig az éghez kapcsolódik. Az égből lejövő istenek képét rengeteg kultúrában megörökítették.
Nem véletlen, hogy ez a kép egységes. Ez arra utal, hogy az istenek, ezek a mitikusnak ható lények hatalmas szerkezeteken szálltak alá a „mennyekből”. Ezért tisztelték, istenítették őket.
A maják által a szobron keresztül ábrázolt istenség nagyon hasonlít egy szürke földönkívülire. Szinte tagadhatatlan a hasonlóság. Ez egy egyértelmű utalás, hogy megvan a kapcsolat a maják és egy földönkívüli faj között. Talán egyfajta mentorként tekintettek rájuk, de nem kizárt, hogy gazdasági, vagy egyéb kapcsolatot ápoltak velük, melynek során rengeteg csillagászati ismeretre tettek szert.
A Guatemalában talált kőfej noha nem jellemző stílusban a majákra, mégis elsősorban hozzájuk kötik. Ha jobban megnézzük a kőfejet, akkor láthatjuk, hogy sokkal inkább idegen az arc, mint emberi. Ami szintén árulkodó jel, hogy az arc az ég felé néz, mintha visszatekintene eredetére.
Sokak szerint a hírhedt marsi arc a Guatemalában található arc mása, melyet a Marson élő civilizáció épített abban az időben, amikor a Földit is.
Nincs magyarázat rá, hogy honnan tudták a csillagok állását, és egyes bolygók pályáját előre kiszámolni, ábrázolni egyes alkotásaikban. Sőt, egyáltalán honnan voltak ismereteik a Naprendszer bolygóiról?
Az idegen lényt mintázó szobor tehát igen beszédes, és anélkül árul el rengeteg eddig csak sejtett tényt a majákról, a földönkívüliekről, és a kozmoszról, hogy mélyen beleásnánk magunkat a történelmi iratokba, ereklyékbe.
OSZD MEG másokkal is!