Több kutatás is ezt támasztja alá.
Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján igen kellemetlen mellékhatásai lehetnek a koronavírus elleni védőoltásoknak. A szakértők szerint nagyon is fontos volna időben felkészíteni erre a népességet, máskülönben ez is csak táplálhatná az amúgy is járványosan terjedő oltásellenességet, márpedig annak már a koronavírusjárvány előtt, a kanyarójárványok újbóli kirobbanásában megmutatkozó katasztrofális hatásai voltak.
A világban tucatjával fejlesztenek vakcinákat a koronavírus ellen. Azok közül, amiknek a hatásosságát már embereken tesztelik, a vakcinák nagyobbik része szakszóval reaktogénnek bizonyult.
Ez nem váratlan, számítottak rá, hogy ez történhet. De hogy ez mit jelent? A vakcinák, melyek alapvető funkciója az immunrendszer válaszreakciójának kiváltása, hogy az aztán a valós vírussal találkozva azonnal hatékonyan védekezhessen a fertőzés ellen, valóban erős immunreakciót váltanak ki. Ennek azonban igen kellemetlen tünetei lehetnek:konkrétan olyanok, mint a betegségé, vagyis fejfájást, izomfájdalmakat, fáradékonyságot, hidegrázást és lázat okozhatnak.
Aki kapott már az életében védőoltást, az már találkozhatott a jelenséggel. Még az influenza elleni védőoltás is tud enyhe betegséget okozni, néhány komolyabb, a trópusokra utazóknak ajánlott oltás napokra képes ledönteni egy egészséges embert. A Stat beszámolója szerint egyes most tesztelt védőoltásokkal is ez a helyzet. Két nagyon előrehaladott állapotban levő vakcina gyártója, az amerikai Moderna és a kínai CanSino például a klinikai tesztek első fázisában már fel is függesztette a legnagyobb adagokkal való kísérletezést, mert a tesztalanyok közül olyan sokaknál jelentkeztek súlyos mellékhatások.
A Moderna egyik tesztalanyát például a második adag beadása után 12 órával már 39,5 fokos lázzal szállították kórházba. Ő nem viccből kapott két adagot, jelenleg úgy tűnik, hogy a legtöbb vakcinából két adagra lesz szükség az immunitás kialakításához.
A Stat cikke szerint ezek a kellemetlen mellékhatások annak ellenére jelentkeznek mindenféle tesztelt vakcinánál, hogy amúgy ezek nagyon eltérnek egymástól. Tehát nem egy bizonyos fajta vakcinára jellemzők. Vegyük például a brit kormány megrendelésére az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett vakcinát, amely vektorként egy emberre ártalmatlan vírust használ, ám a klinikai vizsgálatok korai szakaszában mégis a beoltottak 60 százalékánál jelentkeztek a kellemetlen mellékhatások. A Moderna védőoltása teljesen más elven készül, úgynevezett mRNA vakcina, de ez – és a Pfizer hasonló technológiával készülő terméke – a tesztek ötven százalékában okozott súlyos tüneteket.
A CanSino vakcinája pedig, bár abból se adják már be a legnagyobb beadható dózist, a tesztalanyok 75 százalékánál okozott tüneteket, még ha nem is súlyosakat. Mint említettük, ez amúgy normális, várható jelenség. A
szakértők szerint épp ezért fontos felkészíteni rá a közvéleményt. „Úgy találtuk, hogy amennyiben az emberek tudatában vannak, hogy mire számíthatnak, kevésbé aggódnak a mellékhatások miatt” – nyilatkozta a Statnak Kathleen Neuzl, a Marylandi Egyetem orvosi kara vakcinakutató központjának igazgatója. Kathryn Edwards, a Vanderbilt Egyetem vakcinakutató programjának igazgatója szerint amennyiben eléggé tartanak a betegségtől, még a kifejezetten kellemetlen mellékhatásokkal járó védőoltásokat is keresik. Példaként az övsömör elleni védőoltást, a Shingrixet hozta fel, amely pár napra nagyon súlyos fájdalmakat okoz, de persze mi az a pár nap a hónapokig tartó szenvedéshez képest, amit az övsömör okoz.
Kérdés, hogy a covidet hogy árazza be a közvélemény. A fertőzés a jelen adatok szerint a népesség nagy részénél tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel múlik el, bár egyre több bizonyíték van rá, hogy még az enyhe lefolyású betegség is maradandó egészségkárosodással járhat. Anekdotikus bizonyítékok után immár kutatási adatok is bizonyítják, hogy még olyanok is tartós egészségkárosodást szenvedtek, akik amúgy nem szorultak kórházi kezelésre.
OSZD MEG másokkal is!