Tényleg sikeresen be lehet ültetni hamis emlékeket az elmébe?

2016. szeptember 24., szombat




A tudósok szerint az Eredet című filmben alkalmazott módszernél sokkal könnyebben is be lehet ültetni hamis emlékeket az emberi agyba. Hamarosan elérkezhet a jövő, melyben emlékeket ültetnek elménkbe, becsapva azt?

Képesek lehetünk hamis emlékeket beültetni egy másik ember fejébe? A nagy sikerű eredet című film éppen ezt a kérdéskört taglalta.

A film hatalmas kasszasikere megmutatta, hogy a moziba járókat érdekli a kérdés, és a film bemutatója után a tudományos világot is elkezdte foglalkoztatni az elméleti kérdés.

Hamis emlékképek plántálása

Több szakember, mint Elon Musk, vagy Julia Show is úgy gondolják, hogy a memória a jövőben manipulálható lesz, így lehetőségünk nyílik más emlékeket beültetni egy ember elméjébe.

Julia Show még könyvet is írt, melyben a memória illúzióját is taglalja. Elmondása szerint az emberi valóságban még nem lehet a filmben bemutatott módon hamis emlékeket ültetni valakibe, de más módszerekkel már most is lehetséges.

Gondoljunk bele. Akárhányszor elmesélünk valakinek egy adott történetet, azt a történetet mindig egy kicsit másképp mondjuk.

Annak idején a népmesék, a legendák és mendemondák is hasonlóan alakultak ki, a szájhagyomány során egyes emberek vagy koptattak belőlük, vagy hozzájuk fűztek.

Apró eltéréseket idéz elő a mesélés közben a tudatunk, melyek együttesen kihatnak az eredeti történetre. Vagyis a mesélt és megélt történet egy idő után jelentős eltéréseket fog mutatni.

Ennek ellenére mi biztosak vagyunk benne, hogy úgy történt. A memória ugyanis kihasználja, hogy agyunk mindig képes tanulni valami újat.

Már gyerekkorunkban ültetnek belénk hamis emlékeket

Például az is egy hamis memória, ha a szüleink elmesélései alapján úgy gondoljuk, nekünk két és fél éves korunk előttről is vannak emlékeink.

Ebben az esetben azonban lehetetlen, hogy emlékezzünk, ugyanis bizonyított, hogy 2 éves korunk előtt nem lehetnek emlékeink. Ilyenkor tulajdonképpen azok az emlékek kerülnek be emlékeink közé, melyeket a szülők plántáltak belénk.

Ez egy egyszerű, de működő példája annak, hogy a hamis emlékek beültetése nem is annyira sci-fi, mint elsőre gondolnánk.

Julis Show a könyve kapcsán egy újságíróval beszélgetve szintén tudta demonstrálni azt, hogy hogyan lehet hamis emléket az agyba ültetni.

Az újságírónak 10 szót mondott, mind a gyógyítással volt kapcsolatos. Utána összezavarta egy másik feladattal, hetesével kellett visszaszámolnia 100-tól.

Amint ezzel megvoltak, az újságírónak vissza kellett mondania a 10 szót. El sem jutottak a végére, ugyanis pár helyes szó után mondta a doktort, amely nem volt a listában. Ez is hamis memória.

Hamis emlékek a jövőben

Ha léteznek hamis emlékek, márpedig léteznek, akkor a következő lépés az lesz a tudomány számára, hogy mesterségesen is elő lehessen idézni a hamis emlékek beültetését, és nagymértékben lehessen befolyásolni a hamis emléket magát.

Ez azonban komoly etikai kérdéseket vethet majd fel a jövőben. Ugyanis az emlékek hamis beültetésének engedélyezését széles társadalmi vitának kell megelőznie.

Hiszen az emlékek beültetésével vissza lehet élni. Embereket, családokat, birodalmakat lehet vele tönkretenni, hiszen ez egyfajta tudatmanipulációs eszközzé válhat.

Csak az emberi természet milyenségén múlik, hogy fegyver lesz belőle, vagy egyfajta kezelési forma, mely memóriavesztéssel járó betegeknek adhat óriási reményt.

tudomány technológia technika


Megtekintések száma: 7070





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet