Elképesztő! A földfelszín alatt helyezkedik el a feltételezett tenger, méghozzá a Takla-Makán sivatag alatt. Nem az a fajta hely, ahol vizet remélne az ember. A szakemberek a széndioxid sivatagi levegőben való viselkedését tanulmányozták, amikor arra lettek figyelmesek, hogy a Tarim-medencénél eltűnnek az üvegházgázok.
Mint ismeretes, a tengerek -és a bennük lévő meszesvázú élőlények, korallok- magukba szívják a mérges gázokat, hogy azt beépítsék vázukba.
Tudósok arra a feltevésre jutottak, hogy az észak-kínai Takla-Makán sivatag alatt vélhetően egy tenger húzódik.
A szakemberek a széndioxid sivatagi levegőben való viselkedését tanulmányozták, amikor arra lettek figyelmesek, hogy a Tarim-medencénél eltűnnek az üvegházgázok.
Mint ismeretes, a tengerek -és a bennük lévő meszesvázú élőlények, korallok- magukba szívják a mérges gázokat, hogy azt beépítsék vázukba.
Márpedig ha nagy mennyiségű széndioxid szívódik fel az említett régióban, ott vélhetően nagyobb a sós vízmennyiség, mint az kívülről látszik.
Merthogy felülről nem látszik szinte semmi:
a helyi gazdák szétlocsolják növényeikre a fellelhető kevés vizet, a maradék pedig vagy a levegőben elpárolog vagy a homokos talajba süllyed.
A földalatti óceán kiterjedése becslésük szerint tízszerese az észak-amerikai Nagy-tavak méretének, írta a South China Morning Post. Közel 200 helyszínen vizsgálták meg a mélyben megbúvó vízkészleteket, s megmérték e vizminták CO2-tartalmát.
A szokatlanul magas széndioxid-mennyiség (kb. 240 milliárd kilogramm) miatt feltételezik azt, hogy tengerről van szó. Ez egyenlő a Föld tengereiben tárolt széndioxid 0,0005 %-ával.
Ez alapján a sivatag karbon-elnyelő zónának (carbon sink zone) minősül. A legtöbb ilyen régió azonban növényekkel dúsan benőtt terület, melyek oxigént termelnek a levegőből kivont széndioxidból. A sivatagban persze növények nem találhatók.
A tudósok szerint a helyi őslakosok 2000 éve kezdték meg itt az öntözéses gazdálkodást. Mivel a talaj sós, akárcsak az óceán, az magába szívja a levegőből a CO2-t – erősebben és nagyobb mennyiségben mint az édesvíz tenné.
A kutatásuk eredményét a Geophysical Research szakfolyóiratban közzétevő tudósok arra is rájöttek, hogy
az eddig becsültnél jóval idősebb lehet a sivatag maga, melynek korát most 25 millió évre becsülik.
Sokat írtak és írnak arról, hogy az ásványkincseivel, s a hi tech gépekbe szükséges ritka földfémekkel Kína a természeti erőforrások mezőnyében is megkerülhetetlen nagyhatalom.
De a földalatti tenger révén nem fog új erőforrással gyarapodni a kínai ökoarzenál: a szakemberek szerint túlságosan széndioxiddús és sós a víz a mélyben, így a helyi lakosoknak nem érdemes megkapirgálni a felszínt, hogy hozzáférjenek.