Titkos UFÓ akták - Földönkívüliek és nukleáris incidensek

2018. szeptember 17., hétfő




„Mit gondolnak, mit akartak a földönkívüliek?” ezt válaszolták: „Azt hisszük, megpróbáltak minket szépen megkérni arra, hogy ne robbantsuk fel ezt a gyönyörű bolygót.” 

A földönkívüliek tettei a Föld összes nukleáris hatalmának ugyanazt az üzenetet próbálták átadni: „Kössetek békét, és ne haladjatok tovább a kölcsönös önmegsemmisítés útján – és ha próbálkoztok vele, megállítunk titeket."

Vallomások

-Richard Doty, a Légierő különleges nyomozóirodájának különleges ügynöke

-Robert Salas százados, az Egyesült Államok Légiereje

-George A. Filer III. őrnagy, a Légierő hírszerzési tisztje

-Robert Jacobs professzor, az Egyesült Államok Légierejének egykori hadnagya

-Dwynne Arneson alezredes, Ross Dedrickson, az Egyesült Államok Légierejének ezredese, az Egyesült Államok Légiereje

-Merle Shane McDow, az Egyesült Államok Haditengerészetének Atlanti Főparancsnoksága

Steven M. Greer, M.D. megjegyzései

Nem fér hozzá sok kétség, hogy a csillagközi látogatóink megpróbálták megfékezni a kölcsönösen biztosított nukleáris pusztulás felé haladó vad vágtánkat, mikor tömegesen érkezni kezdtek a II. világháború idején. Nem volt véletlen, hogy a Roswell légitámaszpont és az 509. bombázó század (amely abban az időben az egyetlen, atomfegyverekkel felszerelt század volt) úgy vonzotta az UFOkat, mint a méheket a méz. A katonai állomány ezernyi, nukleáris létesítményeknél állomásozó tagja látott földönkívüli járműveket világszerte; többségüket, de talán mindegyiküket megfenyegették, hogy ne beszéljenek ezekről az eseményekről, a leglátványosabb eseményeket súlyosabb figyelmeztetések követték... illetve néhány esetben azonnal áthelyezések. Ez az akta olyan katonai tanúk vallomásait tartalmazza, akik bátran álltak a nyilvánosság elé, hogy ez utóbbiakról beszéljenek. Ezek közé tartoznak a filmre vett UFO-k, amelyek interkontinentális ballisztikus rakéták tesztkilövését szakították félbe, átrepülő UFO-k, amelyek eredményeképp a silókban álltak le az atomrakéták, és egy olyan interkontinentális ballisztikus rakéta elfogása az UFO-k által, amelyet kifejezetten arra fejlesztettek, hogy a Holdon robbantsák fel. Az idegenek elfogták, mielőtt kijutott volna az atmoszférából.

A gondolat nyomán, miszerint black ops küldetések keretén belül nukleáris fegyvert akartak felrobbantani a Holdon, felvetődik a kérdés: mennyi káosz és ostobaság árán fog a fajunk végül kikeveredni ebből az alagútból? Most azon a ponton vagyunk, ahol a legtöbben ráébredtek, többé már nem halogathatjuk, hogy foglalkozzunk az energia és a környezet kérdéseivel. Béke nélkül a Földön nem lehet fejlődés. Sokan vannak, akik erre azt felelnék: „Ó, de hát soha nem lesz béke, mindig meg fogjuk próbálni megölni egymást.” Az az igazság, hogy a legtöbb ember nem vágyik arra, hogy másokat öldössön. Sajnálatos módon nem akaródzott láncra fűznünk azt a néhány veszett kutyát, akik rendszeresen és élvezettel támadják meg a nyájat.

Az USAP-okban találkoztam olyan szociopatákkal, akik arról képzelegnek, hogy ezeket a technológiákat majd arra használjuk fel, hogy kijussunk az űrbe, mint a „Star Warsban”, csőre töltött fegyverekkel. [ld. 4. rész: Kozmikus megtévesztés] De az olyan technológiákat, amelyek átlépnek a fényhatáron, nem lehet fegyverrendszerekhez úgy felhasználni, hogy túl is éljék a lövészek – maximum annyira, mint amennyire túl lehet élni egy „korlátozott” termonukleáris robbanást.

A titkos projektekben néhányan félreértelmezték a földönkívüliek bizonyos tetteit. Mikor például megpróbáltunk felrobbantani egy atomfegyvert a Holdon, az 1970-es évek végén/’80-as évek elején, hogy bemutassuk a szovjeteknek, milyen hatalommal is rendelkezik Amerika, megjelent egy földönkívüli jármű, elfogta a rakétát, és megsemmisítette. Nos, ezt tekinthetnénk bizonyítékul is arra, hogy ezek a földönkívüliek ellenségesek velünk szemben, mikor valójában megpróbálták megvédeni a Holdon található telephelyeiket [ld. Titkos akta: Földönkívüli Holdbázisok], és az űr, mint békés hely szentségét, ahol nincsenek tömegpusztító fegyverek.

Egy sor hasonló esemény történt, amelyek során az emberek félreértelmezték a földönkívüliek tetteit, és azokat támadó magatartás bizonyítékának tekintették, mikor valójában a felvilágosultság tanúbizonyságai voltak. Ezek a földönkívüli civilizációk egyszerűen csak megpróbálják meggátolni, hogy egy éretlen, ellenőrizetlen, militarizált civilizáció a Földet elhagyva kilépjen a bioszférából a világűrbe. A perspektívánktól függően ezt kétféleképp értelmezhetjük. Én egészen biztos vagyok abban, hogy a földönkívüliek szándéka békés. De ha egy ilyen eseményt ki szeretne valaki forgatni valaki más számára, aki hajlamos támogatni az űrfegyvereket, akkor ezt az eseményt úgy is meg lehetne említeni, hogy „látja, valós földönkívüli fenyegetéssel nézünk szembe. Fegyvereket kell fejlesztenünk az űrben, és keményen odacsapni nekik!”

Nem elméleti síkon beszélek a fent hozott példákkal kapcsolatban. Ezek a dolgok ténylegesen megtörténtek, és a földönkívüli járművek célponttá válásának, az űr felfegyverzésének igazolására lettek felhasználva. Tanúink vannak olyan ET-eseményekre, amelyek során tizenhat-tizennyolc interkontinentális ballisztikus rakétát teljesen, egyik pillanatról a másikra lekapcsoltak. Mikor megkérdeztem tőlük: „Mit gondolnak, mit akartak a földönkívüliek?” ezt válaszolták: „Azt hisszük, megpróbáltak minket szépen megkérni arra, hogy ne robbantsuk fel ezt a gyönyörű bolygót.” Nagyon sokan nem tudják, hogy Oroszországban is ehhez hasonló események történtek, pontosan ugyanebben az időszakban. A földönkívüliek tettei a Föld összes nukleáris hatalmának ugyanazt az üzenetet próbálták átadni: „Kössetek békét, és ne haladjatok tovább a kölcsönös önmegsemmisítés útján – és ha próbálkoztok vele, megállítunk titeket.”

Nem az volt a céljuk, hogy a szovjetek előnyt szerezzenek a kárunkra, pontosan ugyanezt csinálták a Szovjetunióban, pontosan ugyanebben az időszakban. De Reagan elnök katonai tanácsadói ezen eseményeket használták fel arra, hogy a Csillagháborús védelmi pajzs mellett érveljenek. A földönkívüli civilizációk nyilvánvalóan nem fogják hagyni, hogy ezek a fegyverek az űrbe kerüljenek. Mikor a titkos árnyékkormány műveletei során megpróbáltak kijutni az űrbe ARV-kkel és egyéb, rendkívül fejlett űrjárművekkel, le lettek kapcsolva. A Védelmi Hírszerző Ügynökség egy tanúja elmondta nekem, hogy egy sor kifinomult műholdas rendszer nem Oroszországot figyeli meg – hanem a világűrt. Arra használják ezeket, hogy földönkívüli járműveket derítsenek fel és kövessenek. Azt mondta, a földönkívüliek rendszeresen kapcsolták le ezeket a rendszereket önvédelemből.

Az elképzelés, hogy a földönkívüli civilizációk azért jönnek a Földre, hogy új rendet építsenek, merő képzelgés. Van néhány lecke, amit meg kell tanulnunk olyan népként, ami épp most botladozik a gyermekkor végén, és kezd elérkezni az érettség, a felnőttkor időszakába. A földönkívüli civilizációk már jó ideje megfigyelik a fejlődésünket – minden bizonnyal több száz, ha nem több ezer éve… vagy még sokkal régebb óta. Nem fogják engedélyezni egy romlott generáció számára a több milliárd éve fejlődő bioszféra elpusztítását, vagy egy világét, amelynek több száz-, több ezermillió évig itt kell maradnia, az értelmes élet és a felvilágosultság fejlődésének érdekében. Ilyen tekintetben a Föld egyfajta kozmikus karantén alatt áll. Tudható, hogy sem társadalmilag, sem spirituálisan nem vagyunk elég fejlettek ahhoz, hogy kilépjünk az űrbe ilyen fejlett technológiák birtokában – ezért vissza lettek vágva a szárnyaink… egyelőre. Annak kulcsa, hogy üdvözöljenek minket a kozmoszban, a béke.

* * *

Vallomás - Richard Doty

A Légierő különleges nyomozóirodájának különleges kémelhárító ügynöke volt. Több mint nyolc éven át kifejezetten az UFO/földönkívüli ügyekkel volt megbízva az Új-Mexikói Kirtland légitámaszponton, illetve a Nellis légitámaszponton (az úgynevezett 51. körzetben), illetve egyéb helyeken is.

A legfőbb aggodalmunk az volt: mit keresnek? Felderítő repüléseket végeznek egy invázió előtt? Leszállnak, és átveszik valamelyik létesítmény irányítását, amit a saját céljaikra használnak fel? Fogytán vannak az ásványi erőforrásaik? Mert nagyon sok dolog, ami a film [a Yankee Black program eligazító filmje] vége felé elhangzott, ahhoz kötődött, hogy sok ilyen járművet észleltek később urániumbányák és egyéb bányászati területek felett. Ezért azon töprengtünk, hogy mit is kereshetnek? Urániumot keresnek, amiből plutóniumot tudnak készíteni? Ezért az volt a feladatunk, hogy ezt kivizsgáljuk, és megállapítsuk, veszélyt jelentenek-e, és erről jelentést tenni a parancsnoki láncon.

[SG]: Az a tény, hogy kifejlesztettünk, leteszteltünk, majd felrobbantottunk két atombombát, minden bizonnyal felhívta ránk a földönkívüliek figyelmét. Roswellben volt a világ egyetlen atomrakétás százada abban az időben, és ott voltak az urániumbányák is. Dedrickson ezredes (a Felfedés Projekt egyik tanúja) azt mondta, minden egyes létesítményünket felderítették a földönkívüliek. Ez felmerült?

[RD]: Kikövetkeztették; aggodalmasak voltak. Az ezredes úgy fogalmazta meg, hogy nemrég dobtunk le két atombombát egy országra, és pár héttel korábban teszteltük az atomot Új-Mexikóban, és ezt valószínűleg megfigyelték az idegenek valahonnan; vagy felderítés révén, amit akkoriban végeztek, vagy valahogy máshogy jöttek rá. Ezért eljöttek ide, hogy megfigyeljenek minket, és megtudják, mi a helyzet. És lehet, hogy nem rendelkeztek ilyen fegyverrel, de lehet, hogy igen, és vagy a Föld miatt aggódtak valamilyen oknál fogva, és/vagy a fegyvereket akarták megszerezni. És ez gondot jelentett, mivel a nukleáris fegyvereket illető biztonság az Egyesült Államok légierejének első számú prioritása, mivel a Légierő egy rakás atomfegyverrel rendelkezett. Az OSI egyik elsődleges küldetése a kémelhárítási műveletek védelme volt az atomfegyverek fenyegetettségét illetően. A Kirtland légitámaszponton elég sok atomfegyver volt, míg Új-Mexikóban állomásozott annak idején az 509. bombázószázad, Roswellben – ez volt abban az időben az Egyesült Államok egyetlen nukleáris csapásmérő egysége.

A Pease légitámaszponton voltam 1984-ben. Ez a stratégiai légiparancsnokság bázisa volt New York északi részén, de már nincs ott. Volt egy nagyon furcsa esetük, amikor egy UFO elrepült az atomfegyverek tárolóegysége fölött, leszállt, majd utána észrevették, hogy az egyik fegyver darabokra van szedve. Senki nem volt a bunkerben, aki ezt megtehette volna. Azt gondolták, biztosan orosz művelet. Elmentem oda, és a művelet során ujjlenyomatokat találtunk. De nem hasonlítottak a mi ujjlenyomatainkra. Mikor először eligazítottak az UFO/földönkívüli kérdésben, láttam fényképeket olyan lényekről, akiknek két kezük volt egy karon, egy végtagon; úgy tűnt, hogy valami ilyesmi jutott be oda. Szóval voltak ujjlenyomataink, és ez volt az első olyan alkalom, amikor mi, egy kormányzati szerv, megszereztük egy földönkívüli ujjlenyomatait. Nagyon sok esetről számoltak be, amikor UFO-kat észleltek nukleáris fegyverekkel felszerelt létesítmények körül; ellenőrző létesítményeknél: az Elsworth légitámaszpontnál, a Malmstrom légitámaszpontnál, és a nukleáris fegyverekkel ellátott SAC bázisoknál.

* * *

Vallomás - Robert Salas százados

Az Egyesült Államok légiereje

1967 márciusában a Malmstrom légitámaszponton állomásoztam, Montanában, rakétatisztként, Minuteman rakéták mellett. Egy márciusi kora reggelen felhívott az első biztonsági őr fentről. Én egy szinttel lejjebb voltam, húsz méterrel a föld alatt, egy kapszulában, a nukleáris robbanófejjel ellátott Minuteman rakétákat monitoroztam és ellenőriztem. Az őr különös fényekről számolt be, amiket az égbolton látott repülni. Mondtam nekik, hogy szóljanak le, ha történik valami jelentősebb. Még egy hívás érkezett, ezúttal valamivel feszültebb volt az őr hanghordozása – egyértelműen rémült volt. Azt mondta, egy fényes, ragyogó vörös objektum lebeg a főkapu előtt. Ovális alakja volt. Minden őr odakint volt, kivont fegyverekkel. Felébresztettem a parancsnokomat, Fred Mywald ezredest, és tájékoztattam a hívásokról. Miközben beszéltünk, a fegyvereim elkezdtek lekapcsolni, egyik a másik után, a „no-go” állapotba kerültek át. Nem lehetett őket kilőni. Olyan hat vagy nyolc fegyvert vesztettünk el azon a reggelen, percekkel azt követően, hogy a főkapu előtt lebegő UFO-val kapcsolatos hívás beérkezett.

Ugyanezen a reggelen tájékoztattak minket arról, hogy egy ehhez nagyon hasonló incidens történt az Echo Flightnál. Mind a tíz fegyvert elvesztették, hasonló körülmények között, miután UFO-kat észleltek a kilövőállások fölött. Karbantartó egységek és biztonsági egységek voltak ott egész éjszaka, és UFO-tevékenységet jelentettek az állások fölött. Tanúk tudják alátámasztani ezt az elbeszélést. Dokumentációnk is van, amit FOIA-kérelmek révén szereztem be a Légierőtől, amely az Echo Flight incidenst körvonalazza, és a dokumentáció részeként utalnak az UFO-kra is. Telexeink vannak az incidensről, és az egyik telexben ez áll: „a tény, hogy tíz rakéta elvesztésére nem találtunk nyilvánvaló okot, teljes magabiztossággal tekinthető komoly aggodalom okának a központot illetően.”

Ez a SAC központjából jött. Így érkeztek – így kaptuk ezeket a telexeket. Megvan egy hasonló incidens teljes jelentése is, amely a Minot légitámaszponton történt, Észak-Dakotában, 1966 augusztusában. Nagyon hasonlított… itt is egy UFO-t észleltek a rakétasilók fölött, és itt is a Légierő nyomozott UFO-incidenssel kapcsolatban, közvetlenül egy héttel a találkozás után. [ld. 9. függelék a vonatkozó dokumentummal]

* * *

Vallomás - George A. Filer III.

Őrnagy a Légierő hírszerzési tisztje volt. Számos repülőgépen és tartályos szállítógépen volt navigátor, rendszeresen adott jelentéseket tábornokoknak és kongresszusi tagoknak a képességeinkről és az amerikai haderőt fenyegető veszélyekről.

A Légierő 21-eseinek hírszerzési aligazgatójaként dolgoztam, mi ellenőriztük az elnököket és mindenféle VIP-eket a Mississippi-folyótól Indiába szállító katonai repülőgépek felét. Volt vagy háromszáz repülőnk, és a legkülönbözőbb bevetésekre vittük őket – szinte mindennel foglalkoztunk, ami a katonai szállítás halmazába tartozik. 1978. január 18-ának reggelén beautóztam a McGuire légitámaszpont főkapuján, és észrevettem, hogy vörös lámpák égnek a kifutón, ami azt jelzi, hogy valami szokatlan történik épp. Mikor odaértem a 21-esek harcálláspontjához, annak a vezetője fogadott, aki azt mondta, elég izgalmas estéjük volt. UFO-k repültek a McGuire fölött egész éjszaka, és úgy tűnik, az egyik leszállt, vagy feltehetően lezuhant Fort Dixnél. Egy katonai rendész belefutott az idegenbe, és lelőtte. Egy kicsit zavart voltam, és megkérdeztem, hogy belehalt-e az idegen. „Nem olyan értelemben idegen. Nem külföldi, hanem egy idegen a világűrből!”

Úgy tűnt, lelőttek egy UFO-t Fort Dixnél. A földönkívüli – egy szürke lény, méretre mint egy embergyerek – elmenekült, miután megsérült, az acélkerítés felé tartott, ami Fort Dix és a McGuire között van. Az ET vagy átmászott a kerítésen, vagy alatta ment át, bejutott a McGuire-be, ahol lelőtték a kifutó végén, és meghalt. A Wright-Pattersonról ide tartott egy C-141, hogy begyűjtse a tetemet. A rendészek őrizték a holttestet. A harcállás vezetője azt mondta, szeretné, ha jelentést tennék Tom Sadler tábornoknak arról, hogy elfogtunk egy idegent. Felhívtam a 38. katonai légi szállító század harcálláspontját, hogy megerősítsem a történetet. Azt mondták, igen, épp ugyanezt a tájékoztatást kapták; azt mondták, ez valóban megtörtént – egy idegen életformát találtak a bázison.

Aznap délelőtt azt az értesítést kaptam, hogy lemondták a jelentést. Ezt továbbítottam Sadler tábornok irodájának, és feltűnt, hogy valami történik odaát, a biztonsági rendészek voltak jelen, elég zilált állapotban. Mivel Sadler tábornok vesszőparipája volt, hogy mindenki makulátlanul nézzen ki, elég meglepő volt ezeket a fickókat így látni, nyilvánvalóan rájuk fért egy borotválás, mind terepruhában voltak, ebből tudtam tehát, hogy ennek is köze lehet a sztorihoz, amit hallottam. Ezután átmentem a fotólaborba – ide szinte minden nap bementem. A jelentések mindig négy képernyőn zajlottak, amiket jól meg kellett tölteni csinos fényképekkel. A laborban jelezték, hogy valami rendkívüliről vannak képeik, és azt mondtam, nos, akkor hadd lássam őket. Az őrmester átadta őket számomra, mikor a főtörzs közölte, „Ő nem láthatja azokat,” szóval annyit tudtam csak, hogy voltak fényképeik, amiket nem láthatok.

A tábornok jelentéstevőjeként soha eddig nem akadályoztak meg abban, hogy bármilyen képet megnézzek. Nagyon komoly műveletünk volt. A bázison nukleáris eszközök is telepítve voltak – atomfegyvereket szállítottak Európába és onnan vissza – beszéltem az egyik rendésszel, aki azt állította, odakint volt. Utalt rá, hogy lényegében egy kis testet látott, ami lehetett akár egy gyereké is, de úgy tűnt, az átlagosnál nagyobb volt a feje. Azt hallottam, a rádióikat figyelték, miközben az egész üldözés zajlott; és hogy az idegent Fort Dixnél lőtték meg. Valami oknál fogva úgy döntött, a McGuire légitámaszpont felé menekül – és mind az állami rendőrség, mind a katonai rendészek üldözésbe vették a földönkívülit, ami egy UFO-nak látszó valamiből mászott ki. Az én tudomásom szerint egy korong alakú hajóról van szó.

Aznap este kifejezetten sokáig voltak UFO-k a területen. Látni lehetett őket a radaron, a torony operátora is látta őket. A körzetben néhány egyéb légi jármű is észlelte őket. Hat-nyolc személy őrizte a testet; aztán ott volt még a katonai rendészek parancsnoka, és néhányan közülünk, a harcállásból, akik tudtunk az eseményről. Felteszem, Sadler tábornoknak is tettek róla jelentést. Az állomány fontosabb, azidőtájt a bázison tartózkodó tagjai, akik kapcsolatba kerültek ezzel az eseménnyel, hamar át lettek helyezve – alezredestől lefelé – azt jelezve, hogy ha tudsz valamiről, akkor inkább szétválasztanak másoktól, nehogy beszélni tudjatok róla. Ezt hetek leforgása alatt megtették. A biztonsági rendész azt mondta, néhány napon belül áthelyezték – ami azt illeti, a WrigthPattersonra vitték egy-két napon belül, néhányan kikérdezték, majd lényegében közölték, senkinek egy szót se szóljon.

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: angyali menedék

ufó ufók idegen idegenek összeesküvés


Megtekintések száma: 47036





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet