Titokzatos erő árad a magyar hegyből – a király sem közelíthette meg felügyelet nélkül

2018. december 31., hétfő




Energiamezők, piramisok és egy ősi rend titkait őrzi a szép Pilis hegység. A Pilis hegység feltöltő erejét az is érezheti, aki még nem ásta bele magát rejtélyes történeteibe, és csupán ezerarcú szépsége miatt keresi fel ezt a tájat.

Ám nemcsak azért nevezhető a túrázók legkedveltebb központjának, mert friss levegőt és érdekes természeti képződményeket kínál a hátizsákkal barangolók számára, hanem azért is, mert egyes területei hazánk geológiai múltját tárják fel, míg más zegzugai a ködbe veszett történelmi korok titokzatos hagyatékait őrzik, melyekre a mai napig választ keresnek bizonyos kutatások. Ha vonzanak a mágikus töltésű helyek, a Pilist semmiképp se hagyd ki!

Egy ezoterikus vélekedés szerint a Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek feltöltik az ott heverő köveket gyógyító rezgésekkel.

A feltételezések alapján Dobogókő elnevezése nem azzal áll összefüggésben, hogy a sziklák furcsa, üreges hangot hallatnak, amikor valaki dobbant egyet rajtuk a lábával.

Ez a megnevezés inkább arra utal, hogy itt található a bolygónk szívcsakrája, melyet a mérhető energiamezők sokasága igazolhat.

Az ősi tudás alapján Szent György-vonalak hálózzák be a Földet, melyek egyfajta energiarendszerek.

Az emberi testhez hasonlóan a bolygón ott alakulnak ki csakrák, ahol az energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást, ezek a pontok pedig szakrális helynek tekinthetők. Az energiamezőket vizsgálva a Pilisben egyedülálló éltető energia lakozik, hiszen itt páratlanul sok csomópont fedezhető fel.

Talán csak puszta véletlen, hogy a Dunakanyar íve, valamint a folyó számos elágazása régen szív alakban ölelték körbe a Pilis hegységet. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található.

A Szentkútról híres Csobánkát szintén energiaközpontként tartják számon, melynek területén négy fő áramlási csatorna metszi egymást.

A zarándokok által látogatott forráshoz több Mária-jelenéssel kapcsolatos legenda is fűződik, viszont már a 19. század elején – a látomások és a búcsújárások elterjedése előtt – ismerték az emberek gyógyító erejét, ezért is hívták sokáig Lázkutacskának.

Pilisszentlélekről egy kanyargós úton juthatsz fel a pálos kolostor feltárt romjait őrző domboldalba. A pálosok rendje az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek a Pilis hegység szolgált ősi központjául. A rend fő célja a pogány értékek, valamint az ősi magyar kereszténység megőrzése volt, de sokan máig úgy sejtik, hogy a valódi feladataikat homályos titkok fedik.

Egyes feltételezések szerint a pálosok nagy bölcsességeket birtokoltak, illetve a Föld szívközpontjának őrzői lehettek.

Valóban kissé furcsa, hogy kivétel nélkül olyan szakrális területeken építették fel a kolostoraikat, melyek közelében a Dobogó földrajzi név is megtalálható.

Egertől északra, a Dobogó-bérc alatti völgy szintén egy pálos rendház maradványait rejtegeti, és ugyanígy a Mátrában is összeköthető a Dobogó helynév a megmaradt kolostorromokkal.

Az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy által alkotott Pilis-hármas környékén számos kolostormaradvány található. Ez a három, gúla alakú csúcs nemcsak azért különleges, mert szabályos formájuk mesterséges kialakítást sejtet, hanem, mert az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan, az Orion csillagképnek megfelelően helyezkednek el.

A rendházak alapjait pedig pontosan úgy jelölték ki, ahogy az Orion többi csillaga áll.

A legenda szerint az utolsó Árpád-házi király egy-egy szertartással időlegesen lezárta a szakrális központ energiapontjait, melyeket Károly Róbert fia, Nagy Lajos nyitott meg ismét azzal, hogy Szent Pál testét visszavitette a Pilisbe.

A Hunyadi Mátyás halálát követő írásokból az is kisejlik, hogy Mátyás király szintén szoros kapcsolatban állt a pálos renddel. A pálosok rendjét sokan ősi tudást őrző táltosok csoportjának tartják, kiknek feladata a Pilis titkainak őrzése volt: felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be a hegyvidék legbelsőbb, legszentebb részeibe.

A kutatók sokáig Óbuda területén keresték az Árpád-kori építkezések maradványait, ám a feltárt leletek nem jelentettek egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a korabeli írásokból ismert, ősi Buda romjaira bukkantak volna.

Más vizsgálódások alapján múltunk elveszett ösvényei a Pilisben keresendők, vagyis az Árpád-házi királyok fővárosa a Dunakanyarban, az Esztergom, Dömös és Dobogókő által határolt területen lehetett.

Ezek szerint előfordulhat, hogy Attila, Árpád és a magyar királyok sírjainak rejtélyét a pilisi táj dédelgeti magában.

OSZD MEG másokkal is!

rejtély érdekes rejtélyek magyarsag ősmagyarság


Megtekintések száma: 37065





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet