​Titokzatos hun lelőhely tartja lázban a régészeket

2020. szeptember 13., vasárnap




Hiába folynak régóta az Attilával és a hunokkal foglalkozó kutatások, még rengeteg a megválaszolatlan kérdés a harcos népcsoporttal, illetve híres-hírhedt királyukkal kapcsolatban. A hunok titkai magyar szemmel nézve különösen izgalmasak, hiszen sokan tekintenek a nomádokra a magyarok őseiként.

Attila hun király nevét, tetteit és legendás történeteit világszerte jól ismerik, sok régióban ugyanakkor alapvetően negatív kép alakult ki a hódítóról, a Római Birodalom megszorongatójáról. Magyarországon ezzel szemben meglehetősen pozitív az uralkodó megítélése, a hagyomány úgy tartja, hogy a honfoglaló magyarok is hunoktól származtak – erről az elképzelésről ebben a cikkben olvashat bővebben.

A hunkutatás legújabb eredményeit egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilmben mutatják be a Viasat History csatornán szeptember 14-15-én. Az Attila nyomában: a hunok királya egyik különlegessége, hogy bizonyos jeleneteket Magyarországon forgattak, a filmben pedig hazai szakértők is megszólalnak.

Sok a kérdőjel

Az 5. századra az egykori Római Birodalom már jelentősen meggyengült, a folyamat végül, 476-ban a Nyugatrómai Birodalom bukásához vezetett. Nem kérdéses, hogy az összeomlásban komoly szerep jutott a hunoknak, egy olyan népcsoportnak, melyről alig tudnak valamit a kutatók.

A források alapján a hunok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan el is tűntek, ezt pedig a régészet is alátámasztja: szinte alig hagytak hátra nyomokat.

A népcsoportot máig rengeteg tudományos és inkább kalandregényekbe illő kérdés övezi, hazánkban ezek a problémák a vélt rokonság miatt különösen ismertek: kik is lehettek a hunok, hova lettek, és hol lehet Attila sírja.

Bár a hun köznépről alig tudni valamit azon kívül, hogy összetételét tekintve igen vegyes lehetett, az biztos, hogy az elit a korabeli leírásoknak megfelelően rendkívül gazdag volt – ezt a hadjáratoknak és a kvázi védelmi pénzeknek köszönhették. A hatalmas mennyiségű aranyat felhasználva jellegzetes dísztárgyakat hoztak létre, melyeket gyakran sírjaikba is eltemettek. Ezen kivételes kincsek egy részét Magyarországon fedezték fel, nem véletlenül, hiszen egykor a Kárpát-medencében volt Attila udvara és a hun birodalom központja.

Ezen egyedi tárgyak alapján a régészek ma már viszonylag gyorsan be tudják azonosítani az új hun maradványokat. Így történt ez egy néhány évvel ezelőtt felfedezett kazahsztáni lelőhely esetében is, amely azóta is lázban tartja a szakértőket.

Egy titokzatos hely a Kaszpi-tenger partján

2010-ben egy kazahsztáni fémdetektoros amatőr régész a Kaszpi-tenger közelében élő közösségeket járva gyűjtött információkat esetleges kincsekről. Egy helyi férfi végül elvezette egy területre, melyet a környéken Altinkazgannak hívnak, a név kazahul nagyjából annyit tesz: a hely, ahonnan az arany származik. Mint utóbb kiderült, minden idők egyik legizgalmasabb hun lelőhelyét sikerült megtalálnia. A feltárások 2014-ben kezdődtek meg, az ásatások során lenyűgöző kincsek és kőből kialakított struktúrák kerültek elő.

A régészek 2016-ban jelentették be a felfedezést, de az ásatások jelenleg is tartanak, sorra kerülnek elő a maradványok.

A díszes tárgyak alapján nem kérdés, hogy Altinkazgan a hunoktól származik, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi is lehetett a lelőhely funkciója.

A kutatók a leletanyag alapján megállapították, hogy valamilyen ceremoniális területtel van dolguk, de hogy milyen szertartások zajlottak is itt, illetve hogy miért alakítottak ki egy ilyen pompás központot a hun birodalom déli peremvidékén, az még kérdéses. Az Attila nyomában: a hunok királya többek közt Altinkazgan titkait mutatja be.

A magyarok ősei?

A középkori krónikások szerint Árpád és a honfoglaló magyarok a hunoktól származtak, ami máig hat a magyar kultúrára. Bár Attila kiváló politikus és harcos hírében állt, a nyugati hagyomány mégis sátáni karakterként, Isten ostoraként tekint rá. Vajon a már keresztény Magyarországon miért választották volna éppen a barbár Attilát a magyarok ősének, ha ne lett volna rá nyomós okuk?

A hunkutatás jelenlegi legizgalmasabb tudományterülete a régészet mellett a genetika, az ilyen jellegű vizsgálatok egyik központja pedig Magyarország. Az új dokumentumfilmben megszólaló Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa kollégáival 2019-ben mutatott be egy tanulmányt, melyben a Kárpát-medence hunjainak, avarjainak és hódító magyarjainak maradványait vetették genetikai analízis alá.

Az Y-kromoszómák alapján úgy tűnik, hogy a magyar honfoglaló elit keleti származással bírt, és genetikailag a hunokhoz is kapcsolódhatott.

Fontos kiemelni, hogy a megállapítás kizárólag az uralkodó rétegre lehet igaz, a köznép származásával kapcsolatban egyelőre még több a kérdőjel. Ami biztosnak mondható: az idők során rengeteg népek közötti keveredés történt, a hunok pedig egészen biztosan nem alkottak egységes népet

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 20835





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet