Senki sem tudja, mi lehet ezekben az üregekben.
Egyes feltételezések szerint nem kizárt, hogy óriási üregek találhatóak a Föld belső szerkezetében, melyek a Föld korai történetéből származó leleteket tartalmazhatnak.
A Föld mélyét már igen régóta kutatják, és az utóbbi évtizedek egyre lassuló kutatásai során már majdnem megállni látszott minden.
Aztán a tavalyi évben nagy áttöréseket produkáltak az ezzel foglalkozó geológusok.
Nem csak az derült ugyanis ki, hogy óriási vízmennyiség lehet „rabul ejtve” a Föld mélyén, mely egy komplett rejtett óceánná folyik össze, hanem hatalmas fémes masszák keringenek a tektonikus lemezek alatti rétegekben.
Ezek a folyékony fémből álló áramlatok rengeteg mindenre hatással vannak, a kőzetlemezek mozgásától kezdve a Föld magjának forgásán át a globális időjárásra is.
Most újabb eredményekről számolhatunk be, ugyanis egyre több szakember biztos a sejtésében, hogy a Föld köpenyrétegében hatalmas, még érintetlen üregek lehetnek.
Ha valaki már látta valaha a Mag című filmet, az emlékszik azokra a jelenetekre, amikor a Föld mélyén – ahol már senki sem várta volna – hatalmas buborékszerű üregekbe fúrnak az erre kifejlesztett eszközzel, ahol gigantikus kristályokra találtak.
A valóság sem áll túl távol az igazságtól, és a filmbéli jelenetektől, ugyanis ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló üregek valóban létezhetnek több száz kilométer mélyen.
Ezekben az üregekben ma még nem tudni mi lehet, de egyelőre még az a feladat áll a kutatók előtt, hogy ne csak sejtsék a dolgot, hanem rá is bukkanjanak ezekre az üregekre.
Ezek az üregek több száz négyzetkilométeresek is lehetnek, azonban a legvalószínűbb méretük a néhány négyzetkilométeres átmérő.
Persze azért sok elképzelés született arról, hogy pontosan mi is lehet bennük. Egyesek szerint a filmben látott módon hatalmas, több száz, vagy több ezer méteresre megnőtt kristályok, és gigantikus ásványok egész tengere.
Olyan aranylelő helyek, melyek a világ összes aranykészletét fedezhetnék az elkövetkező több tízezer évre is.
Mások úgy gondolják, hogy akár életre utaló, vagy élettel kapcsolatos leletek is lehetnek ezekben az üreges zárványokban még a Föld keletkezésének kezdeti szakaszából, vagyis földtörténeti jelentőségű lenne egy ilyen üreg megtalálása.
A felszínre hozásuk, és megfigyelésük azonban ma még a lehetetlennel egyenlő, és a legoptimistább becslések szerint is legalább 100 évet kell majd várnunk, mire oda fejlődik a technika, hogy egyáltalán gond nélkül le tudjunk fúrni olyan mélységekbe.
Hogy hogyan maradhatnak meg 1400 Celsius foknál is melegebb közegben a dolgok, arra egyszerű a magyarázat. Ezek a zárványos üregek hidegfoltokként vannak jelen, és úgy vannak elszigetelve, hogy a belsejükben akár több száz fokkal hűvösebb lehet.
Persze még így is igen valószínű, hogy 3-400 foknál nem alacsonyabb az odabent uralkodó hőmérséklet. Valószínűleg a mi életünkben már nem derül fény ezen üregek mibenlétére, de a világ előrehaladtával talán a 100 év múlva születő embereknek több fogalmuk lesz róla, mint nekünk.
OSZD MEG másokkal is!