Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok, azaz a fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, szaknyelven sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
A geológia és az evolúcióbiológia korábban úgy becsülte, hogy hozzávetőlegesen 3,2-3,5 milliárd évvel ezelőtt a fenti formában indult meg az élet a bolygón.
Az Új-Dél-Wales Egyetem kutatói a rangos Geology folyóiratban szeptember 25-én publikálták tanulmányukat, amelyben ismertetik az általuk feltárt bizonyítékokat arról, hogy a 3,5 milliárd éves sztromatolitok valóban a legkorábbi életformák nyomait őrzik.
A nyugat-ausztráliai Pilbara területén található, a földkéreg rendkívül ősi rétegeiből álló Dresser formációban 1980-ban talált geológiai minta átfogó analízise és a kőzet belső rétegeinek feltárása azt mutatta, hogy a szóban forgó sztromatolitok kétség nélkül az élet legősibb ismert nyomai a Földön.
Ezt nemcsak a megkövesedett cianobaktérium-telepek jellegzetes nyomai jelzik a kőzetminta felszínén, hanem a furatokból nyert, szerves anyagra utaló nanorészecske méretű maradványok, mikroorganizmusok egykori jelenlétét jelző struktúrák is.
Nem mellesleg a mért izotóparányok is egyértelműen erre utalnak.
Az ausztrál kutatók szerint a felfedezés más, földönkívüli, például marsi életformák kereséséhez is támpontot ad.
A felfedezés rengeteg szempontból világítja meg a bolygónk kezdeti történetét és az élet kialakulását is.
OSZD MEG másokkal is!