Szerintetek tényleg meglépik?
Ma már tisztában vagyunk vele, hogy a Vénusz egy igazán pokoli világ: a felszínen nagyjából 460 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, ami magasabb, mint sok fém olvadáspontja, vulkanikusan aktív, és geológiai szempontból még fiatal, ezért a felszíne még mindig formálódik. Nem éppen a legideálisabb hely egy emberes űrmisszióra, de úgy tűnik, hogy ez a NASA-t nem igazán zavarja.
Tervben van ugyanis egy ilyen űrutazás a bolygóhoz: a Magaslégköri Vénusz Operációs Koncepció (High Altitude Venus Operational Concept , HAVOC) a Vénusz atmoszférájába küldene lebegő, emberek lakta űrállomást azért, hogy az űrhajósok tanulmányozzák a bolygó klímáját.
Bármilyen furcsán hangzik ugyanis, a Vénusz légkörében találunk leginkább földszerű körülményeket: 50-60 kilométeres magasságban hasonló a nyomás és a hőmérséklet, mint a saját bolygónk alsóbb légköri rétegeiben.
Ez azt jelenti, hogy ha csak a hőmérsékletet és a nyomást figyeljük, az űrhajósok itt akár nyomásálló űrruha nélkül is kimerészkedhetnének az űreszközre,
egyedül oxigénpalackra lenne szükségük a 20-30 Celsius-fokos melegben.
Csakhogy a Vénusz atmoszférájában szemerkélő kénsav is található, ami sűrű felhőket képez (ezeknek a felhőknek köszönheti, hogy ennyi fényt visszaver a Naptól, és ilyen ragyogónak tűnik a földi égbolton).
A kénsav ellen viszont szerencsére már megvan a megfelelő technológiánk: több kereskedelmi forgalomban is kapható anyag, mint például a teflon, vagy néhány műanyag, ellenáll a kénsav okozta korróziónak.
Bár a Földön egyelőre (szerencsére) nem kell ilyen rapid változásokra számítanunk, a bolygó légkörében jól kutatható, mi történne hasonló extrém esetekben a földi körülményekkel.
A HAVOC űrhajósai ráadásul kutathatnák az atmoszférát olyan élőlények után, amelyek a Földön is hasonló extrém helyszíneken élnek: a stílusos nevű Acidianus infernus például a vulkánok savas környezetében is megtalálható, de
a bolygónk felsőbb légrétegeiben is vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek akár a Vénusz durva körülményeit is kibírhatnák.
A HAVOC-nak azonban egyelőre nincs pontos dátuma, valószínűleg rengeteg előkészítést és sikeres tesztmissziókat igényel majd, hogy ténylegesen beinduljon a munka.
A jelenlegi technológiánkkal azonban már abszolút megvalósítható egy ilyen projekt, kérdés, hogy érdemes-e rá erőforrást áldozni az olyan nagy projektek mellett, mint amilyen például egy Mars-utazás.
OSZD MEG másokkal is!