A kutatók ma már tudják, és titkolják, hogy Európa legrégebbi népe melyik. Ráadásul ennek komoly oka van.
A mai emberi kultúrának a legrégebbi népei a szkíták voltak (bebizonyosodott, hogy a szkíták régebbiek az egyiptomiaknál és a görögöknél), akikről a történetírók úgy emlékeznek, mint „az erkölcs mintaképei”.
A szkítákat íj feszítő népekként ismerték, náluk az íj és a nyíl nem puszta harci eszköz volt, hanem szimbólum is az elmélyülésre, az Istennel való kapcsolatfelvételre. Vallásuk egyistenhívő vallás volt. Az Isteni Világokkal táltosok tartották fenn a kapcsolatot. Életterük a Kárpát-medencétől Közép-Ázsiáig terjedt.
Az idegen kutatók ma már tudják, hogy Európa legrégebbi népe a magyar – szkíta gyökerekkel.
A magyar néphagyomány szerint a magyarok ősapja Nimród volt, aki gyakran Ménrót néven szerepelt. Legismertebb arról, hogy „nagy vadász az Űr előtt” továbbá, hogy ő volt a Föld elsó királya. Az Ószövetség szerint a Vízözön előtt a kultúra nyelve Nimród nyelve volt. A magyar mesevilág őrzi azt a hagyományt, hogy Nimród öskirály magyarul beszélt.
Krónikáink közül a Kézai-féle Képes Krónika említi, mint a magyar nép ősét. Ezek alapján a Föld első királya a magyarok első királya is. A Biblia szerint Nimród Noé unokája volt, nagyon valószínű azonban, hogy a történelmi őskirály az özönvíz előtt élt. Őt tekintik Bábel tornya építőjének (a Biblia ezt nem erősíti meg).
A Bibliában zsarnokként említik, „a magyar hagyományban Nimród jó szándékú, megbecsült király, aki a világ első királyságát alapítja”, tehát valódi szakrális király, aki a Bábel tornyot nem azért építi, hogy Isten ellen támadjon, hanem azért, hogy minél közelebb kerüljön az Égi királysághoz.
Őseink valóban mindig magaslatokra jártak imádkozni. A falusi templomok is falvak legmagasabb helyein vannak. Az Istenhez való közeledést jelzi a templomok magasba nyúló tornya (vagy tornyai) is. A Bábel tornyának építése előttről egyetlen írásos emlék említi Nimródot, mégpedig „kultúrhéroszként, aki írást, tudást, hitet adott a népnek”. A görög mitológia szerint Artemisz megölette őt egy skorpióval, és
halála u tán a csillagos ég lett az otthona. Az égbolton, mint az Orion csillagkép jelenik meg. Régi csillagtérképeken az Orion neve Kaszás, Scytus (vagyis szkíta), Ozirisz, vagy Nimród. Az egyiptomi Ozirisz mítosz is valószínű, hogy özönvíz előtti időkből származik, feltehetően még Atlantiszról. Ozirisz felesége ízisz és gyermekük a sólyomfejű Hórusz, napisten.
Az Orion csillagkép a legnagyobb és legismertebb a Nagy Göncöl után. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a Föld minden tájáról látható az északi égbolton. A magyar népnyelv Kaszás csillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. Más népek Három Királynak nevezik.
Ez az elnevezés a magyar néphagyományban is megtalálható és a három övcsillag a három szent királynak nevét őrzi: Szent István, Szent Imre, Szent László.
A magyar népet különleges kapcsolat fűzi az Orionhoz. Nimród ugyanis Hunor és Magyar apja, azaz a hunok és magyarok őse. Gönczi Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy „a mi mitológiáinkban, eltérően másoktól, az Orion nekünk nem tájolópont, hanem otthon”. A csillagkép maga Nimród, ugyanakkor otthona is Nimródnak és Csaba királyfinak is. Egyik magyar népdal is három csillagról szól, mint származási helyről:
„Én is oda való, való, való vagyok,
Ahol az a három csillag ragyog.”
A kutatók rájöttek, hogy az Orion három csillagéinak különleges jelentőséget tulajdonítottak az egyiptomiak és más népek is. Az egyiptomi piramisok elrendezése mintázza a három övcsillagot és még néhányat a csillagképből. Az öv mintázata megtalálható Mexikóban, Guatemalában és Magyarországon is. Aradi Lajos piliskutató jött rá, hogy a Pilisben három hegy elhelyezkedése azonos az Orion-öv csillagainak elrendezésével: az Árpádvár, a Rám-hegy és a Magas (Mágus) hegy.
Andrzey Wojcikiewicz lengyel író A Fáraó felébresztése című könyvében leírja, hogy a Keopsz piramist az Orion első övcsillagának bolygójáról jött lények – a Fehér Barátok építették. A könyv regény formában ad át olyan információkat, amiket hipnotikus „álomban” kap a főszereplő. Az információk hitelességét régészeti ásatások igazolják. Érdekes egybeesés, vagy jelentősége van annak, hogy a pálosokat is – akikről tudjuk, hogy a Pilisben éltek – Fehér Barátoknak hívták.
Szabó Sinkó Magda