Tudod, mi az a kenguru módszer?

2017. március 22., szerda




Pedig évtizedes hatásai vannak...

Évtizedekkel később is profitálnak a szüleikkel megtapasztalt intenzív testi kontaktusból a koraszülött babák egy kolumbiai kutatás szerint. Kanadai kutatók közreműködésével az úgynevezett kengurumódszer hatásait vizsgálták hosszú távú kutatásuk során a Bogotái Egyetem szakértői.

A kívántnál kisebb súlyú koraszülötteket anyjuk közvetlenül a bőrén hordozta, melengette és szoptatta. A vizsgált program azonban jóval több dolgot foglalt magába ezeknél a módszereknél: az egész családot bevonták a kutatásba, és megtanították nekik, hogyan bánjanak az apróságokkal.

A kontrollcsoportot olyan koraszülött babák alkották, akik életük első hónapjait hagyományos módon elsősorban inkubátorban töltötték. A résztvevőket 18-20 évvel később háromnapos intenzív vizsgálatnak vetették alá. Összesen 264 koraszülött vett részt a programban, akik 1993 és 1996 között születettek, kevesebb mint 1800 grammal.

A kengurumódszer pozitívumai egyértelműen megmutatkoztak, ezek a koraszülöttek általában kevésbé agresszívek, impulzívak vagy hiperaktívak, mint azok, akik az első heteiket inkubátorban töltötték – írják a szakértők a Pediatrics című szaklapban.

Az eredmények szerint a “kengurus” babák halálozási aránya jóval alacsonyabb, mint a kontrollcsoporté. Agyuk, főként a tanulásért felelős területeken, erőteljesebben fejlődött. Húsz évvel később még a nagyon törékeny babáknál is húsz százalékkal nagyobb volt az intelligenciahányados.

A testkontaktusos gyerekek jobban teljesítettek az iskolában és kevesebbet hiányoztak. Fiatal munkavállalóként átlagosan többet kerestek. A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az eredményeket a vizsgált gyerekek alacsony száma miatt óvatosan kell kezelni.

A kutatók szerint a pozitív eredmények azzal is magyarázhatóak, hogy a kengurucsoportban a szülők az oktatásnak köszönhetően jobban ismerték a babák igényeit és folyamatosan alkalmazták ezeket az ismereteket. Ennek főként az alacsonyabb képzettséggel rendelkező, szegényebb családoknál volt észrevehető hatása.

“A mindennapi otthoni aktivitásnak van hosszú távon a legnagyobb hatása a gyerekre” – emelték ki a szakértők. A programnak összességében a családokra is pozitív hatása volt: jobban összetartottak és az alaphangulat is jóval szeretet teljesebb volt. Azok a párok pedig, ahol az apa is gyakran hordozta a koraszülött gyerekét, jóval kisebb arányban váltak el.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente mintegy 15 millió gyerek jön világra koraszülöttként, vagyis a 38. terhességi hét előtt.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a hatékony, tudományos alapokon nyugvó módszer minden körülmények között alkalmazható – azok számára is, akik nagyon korlátozottan, és azok számára is, akik korlátlanul férnek hozzá az orvosi eszközökhöz” – emelték ki Nathalie Charpak, a bogotái Fundacion Cangoro munkatársa.

Mivel a koraszülöttek ellátásához szükséges technika már a világ sok régiójában elérhető és emiatt kevesebb a súlyos egészségügyi következmény, eljött az ideje, hogy a kisebb hatásokra is felfigyeljenek a kutatók. Az olyan kisebb hatások, mint a kismértékű kognitív hiányosságok, rosszabb finommotorika, hallás- vagy látáskárosodás és koncentrációs zavarok, felfedezetlenül maradhatnak, de mélyen befolyásolhatják a családok életét – vélik a szakértők.

Forrás: erdekesvilag.hu

érdekes egészség orvostudomány érdekeség


Megtekintések száma: 432792





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet