Most eláruljuk neked!
Minél kíváncsibbak vagyunk egy bizonyos témában, annál könnyebben tanuljuk meg a vele kapcsolatos információkat.
Minél kíváncsibbak vagyunk egy bizonyos témában, annál könnyebben tanuljuk meg a vele kapcsolatos információkat.
Október 2-án jelent meg a Cell Press online folyóiratban egy új kutatás (1), mely betekintést nyújt abba, hogy mi történik az agyunkban, amikor valami felkelti a kíváncsiságunkat. Az eredmények segíthetnek a tudósoknak megtalálni annak a módját, hogy általánosan fokozzák a tanulási képességeket és a memóriát mind egészséges, mind neurológiai betegségben szenvedő embereknél.
„Eredményeink potenciálisan nagy horderejű következményekkel járnak az emberek számára, mert betekintést nyújtanak abba, hogy a belső motiváció egyik formája, a kíváncsiság, hogyan befolyásolja az emberi memóriát.
Mindezen eredmények utat nyitnak ahhoz, hogy javíthassuk a tanulást az osztálytermekben, és minden más körülmény között,” – mondja a kutatás egyik vezetője, Dr. Matthias Gruber a Kalifornia Egyetemről.
A tanulmány során a résztvevők kíváncsiságát értékelték, miközben néhány triviális kérdésre tanulták meg a választ. Amikor bemutattak nekik egy kiválasztott kérdést, volt egy 14 másodperces késleltetés, mielőtt megadták rá a választ, és ez idő alatt a résztvevőknek egy semleges arc képét mutatták meg.
Ezt követően a résztvevők elvégeztek egy meglepő azonosító tesztet azokról az arcokról, melyeket bemutattak nekik, majd egy memória tesztet a válaszokkal a feltett kérdésekre. A tanulmány egyes részei során a résztvevők agyát egy funkcionális mágneses rezonancia képalkotó szkennelésnek vetették alá.
A tanulmány három fő megállapítást tárt fel. Először is, ahogy az várható volt, azok az emberek, akik nagyon kíváncsiak, hogy megtudják egy kérdésre a választ, jobbak voltak az információ megtanulásában.
Még meglepőbb volt azonban az, hogy miután az ő kíváncsiságukat felkeltették, jobb tanulási képességet mutattak, teljesen függetlenül az adott információtól (arcfelismerés), amivel találkoztak, de nem voltak rá feltétlenül kíváncsiak. Az emberek szintén jobban képesek voltak információkat megjegyezni a kíváncsiság állapotában 24 órás késleltetéssel.
„A kíváncsiság az agyat tehát egy olyan állapotba hozza, amely lehetővé teszi, hogy megtanuljunk és megjegyezzünk bármilyen információt, ami mint egy örvény beszippant magába akkor, ha motiváltak vagyunk tanulni,” – magyarázza Dr. Gruber.
Másodszor a kutatók megállapították, hogy amikor a kíváncsiságot stimulálják, akkor a jutalommal kapcsolatban lévő agyi áramkörök aktivitása fokozódik. „Kimutattuk, hogy a belső motiváció valójában ugyanazon agyi területeket hozza működésbe, amelyek aktívan részt vesznek a kézzelfogható, külső motiváció során,” – mondj Dr. Gruber. Ez a jutalom áramkör a dopaminra épül, egy kémiai hírvivő anyagra, amely üzeneteket közvetít az idegsejtek között.
Harmadszor a kutatócsoprot felfedezte, hogy amikor a kíváncsiság motiválja a tanulást, olyankor fokozott aktivitás figyelhető meg a hippokampuszban, azon agyi területen, amely fontos az új emlékek megalkotásában, ahogy fokozott kölcsönhatás mutatkozik a hippokampusz és a jutalom áramkör között is.
Tehát a kíváncsiság erősíti a jutalmazási rendszert, és a jutalom áramkör, valamint a hippokampusz közötti kölcsönhatás úgy tűnik, hogy olyan állapotba hozza az agyat, melyben nagyobb valószínűséggel tanulunk meg és jegyzünk meg információkat még akkor is, ha az adott információ nem különösebben érdekes vagy fontos,” – magyarázza Dr. Charan Ranganath vezető kutató, szintén a Kalifornia Egyetemről.
Az eredmények hatással lehetnek az orvostudományra, és életünk sok más területére. Például azok az agyi áramkörök, melyek a dopaminra támaszkodnak, csökkenő funkciót mutatnak, ahogy az ember öregszik, vagy korábban olyanok esetében, akik neurológiai betegségben szenvednek.
A motiváció és a memória közötti kapcsolat megértése új erőfeszítésekre ösztönözhet bennünket abban a tekintetben, hogyan javítsuk a memóriát az egészséges idős korban, és hogy új megközelítéseket dolgozzunk ki olyan betegségekben szenvedő emberek esetében, akiknél a betegség a memóriát befolyásolja.
Valamint az osztálytermekben és a munkahelyeken megtudni, hogyan lehet az unalmasnak tartott anyag megtanulását fokozni, ha a tanárok és a vezetők képesek lennének kihasználni a diákok és a munkavállalók kíváncsiságának erejét akkor, amikor természetes módon motiváltak a tanulásra.
Forrás: Tudnodkell.info