​Új ásványt fedeztek fel, mindent megváltoztathat

2020. november 10., kedd




A donwilhelmsit névre keresztelt ásvány felfedezése a Hold keletkezéstörténetének kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok megismerése szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Ha meteoritok vagy aszteroidák csapódnak be a Holdon, kőzettöredékek repülhetnek ki a Föld kísérőjének felszínéről a világűrbe. Ezek közül néhány később holdmeteoritként a Földön landol. Az egyik ilyen, Oued Awlitis 001 nevű meteorit töredékében fedezték fel az új ásványt, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) vásárolt még 2015-ben.

A becsapódásoknál szélsőségesen magas hőmérséklet és hatalmas nyomás keletkezik, melynek hatására a holdkőzet mikroszkopikus kis részei megolvadhatnak. Ezek az apró olvadt zónák érdekelték a kráterekkel és becsapódási hatásokkal foglalkozó nördlingeni kutatóintézet szakértője, Jörg Fritz vezette kutatócsoportot.

Ilyenkor ugyanis a másodperc tört része alatt olyan körülmények keletkeznek, amelyek a Föld belsejében uralkodnak. Eközben olyan ásványok jönnek létre, amelyek egyébként elérhetetlenül rejtőznek a Föld mélyében. Ilyen például a wadsleyit, a ringwoodit vagy a bridgmanit. Ezek alkotják a földköpeny nagy részét. Először magasnyomású kísérletek során állították elő őket, csak később bukkantak rájuk természetes formájukban meteoritokban.

A donwilhelmsit kalcium-, szilícium- és oxigénatomokból áll. Egy nemzetközi konzorcium kutatói az új ásványt optikai és elektronoptikai módszerekkel fedezték fel, részletesen leírták és nagy pontossággal sikeresen meghatározták a kristályszerkezetét. Az új ásványt Don E. Wilhelms amerikai holdkutatóról nevezték el, aki az Apollo-missziókon dolgozva az első kőzeteket hozta le a Földre a Holdról.

A donwilhelmsitre az Oued Awlitis 001 nevű holdmeteorit olvadt zónájában bukkantak. A meteoritot 2014-ben a Nyugat-Szaharában találták, összetétele hasonlatos a Föld kontinenseiben megtalálható kőzetekéhez. Az erózió azonban ezeket a kontinenseket folyamatosan koptatja. Az üledék a szél és a folyók munkája nyomán az óceánokba kerül és lemerül a tengerfenékre. A lemeztektonikai folyamatok pedig a vastag óceáni kéreggel együtt lehúzzák őket a földköpeny mélyébe.

A 460-700 kilométeres mélységtől kezdve az ásványok a magas nyomás és hőmérséklet hatására ebben a régióban sűrűbbé válnak. Ez történt a donwilhelmsit ásvánnyal is. A kutatást vezető Ludovic Ferriere, az NHM meteoritgyűjteményének kurátora 2015-ben közösségi gyűjtést indított az Oued Awlitis 001 megvásárlására. "A szponzorok támogatása nélkül ez a felfedezés sohasem történhetett volna meg" - hangsúlyozta Ferriére. A meteorit egy 31 grammos darabja az NMH-ban látható.


Megtekintések száma: 4100





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet