Az Arizonai egyetem tanulmánya szerint a genetika és férgek interakciója lehet a megoldás az öregkori elbutulás ellen.
Jó gének rossz környezetben
A genetika egy nagyon érdekes dolog, ugyanis rengeteg összefüggés és együttható van, melyet még mindig nem ismer teljesen a tudomány. Azt már ellenben tudjuk, hogy előfordulhat olyan, hogy valaki jó génekkel rendelkezik, de rossz környezetben.
Vagyis lehetséges, hogy egy genetikai mutáció, ami az egyik környezetben betegségkockázatot jelent a populáció számára, más körülmények között pozitív módon manifesztálódik.
Egy nemrég megjelent tanulmány most alaposan felkavarta a genetikai mutációk körüli állóvizet, és akörül, hogy pontosan mi a helyzet az elbutulás gyógyításával, megelőzésével
Létezik egy apiloprotein E, mely ApoE néven is emlegetett, ami máshogy működik parazitafertőzés esetén, mint abban a nagyvárosi, indusztrializált környezetben, ahol eddig leginkább vizsgálták a hatását.
Parazita fertőzés és mentális hanyatlás
Az ApoE-fehérjék a koleszterin-metabolizmusban vesznek részt, segítik a zsírsavak agyba való továbbításának létfontosságú folyamatát, azonban az ApoE4-variánsok az ipari társadalmakban négyszeresre növelik az Alzheimer-betegség előfordulását.
Vagyis kétféle hatása lehet, attól függően, miylen környezetben van jelen, ez pedig egy merőben új összefüggés a genetikában.
A tudósok rájöttek arra, hogy az emberi evolúció során 99%-ban 5-10 ezer évvel ezelőtti időszakunkig az őseink vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak.
A Tsimane törzshöz hasonló populációk a trópusi viszonyok között, vízvezeték és csatornahálózat hiányában nagyban ki vannak téve a kognitív károsodást is okozó paraziták támadásainak, ezért azt várnánk, hogy azoknál az ApoE4-hordozó Tsimane-embereknél, akik egyben parazitafertőzésben is szenvednek, hamarabb és súlyosabb formában jelentkezik a mentális hanyatlás, mivel mind genetikai, mind környezeti rizikófaktorral rendelkeznek.
Az eredmények azt bizonyították, hogy ennek egyértelműen megvan a cáfolata.
Ugyanis azok az emberek, akikben megvoltak az ApoE4-ek, azok mindig parazitafertőzésben szenvedtek, és ők voltak azok, akik sokkal jobb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint mások.
Akiket nem fertőzött parazita, sokkal gyorsabban megindultak a mentális és szellemi hanyatlás útján, mint mások.
Segíthet a jövőben
A kutatások egyértelműen azt támasztják alá, hogy az ApoE4 nem csak egy egyszerű, és haszontalan – vagy egyenesen káros – evolúciós maradvány az emberben, hanem valami sokkal több annál.
Egyrészt a korai gyerekkorban nagyon hasznos, mert a fejlődési folyamatokhoz nagyban hozzájárul, másfelől segíthet megérteni, miért van az, hogy más-más környezetben ugyanazon gének miért viselkednek teljesen máshogy.