Az Európai Űrügynökség Planck műholdjának új megfigyelései alapján az első csillagok sokkal korábban születtek, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Vagyis az univerzum jóval fiatalabb. Egyes teóriák szerint ez azt bizonyíthatja közvetetten, hogy a világegyetem egy mesterséges szimuláció.
Egy új felfedezés feje tetejére állíthatja az univerzum idővonalát, és minden megváltoztathat, amit eddig úgy hittünk, jól gondolunk világunkról.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az egész univerzumban jelen van. A tudomány szerint a sugárzás az ősrobbanás utáni folyamatokkal alakult ki, a jelenség komoly bizonyíték a “Nagy Bumm” elméletére.
Váratlan felfedezés
Emellett a sugárzás azért is fontos, mert tanulmányozása rengeteget segít a világegyetem korai történetének megértésében. A jel abból az időből származik, amikor az első csillagok formálódása megkezdődött. Ez a máig sokat vitatott reionizáció korszaka.
A legrégebbi, 2003-as becslések alapján a legkorábbi csillagok az univerzum első pár száz millió évében kezdtek el létrejönni. A későbbi vizsgálatok már precízebbek voltak, előbb úgy hitték, hogy 450, majd úgy, hogy 550 millió évvel a világegyetem megszületése után kezdtek el formálódni az ősi égitestek.
Azonban valószínűleg mindenki tévedett, mert
egy új mérés jóval fiatalabbnak datálja az első csillagokat. vagyis az univerzumunk jóval fiatalabb, mint bárki hitte volna, és a kozmikus háttérsugárzás – talán szándékosan – megtévesztő.
Az Európai Űrügynökség eredményei szerint az objektumok jóval később, nagyjából 700 millió évvel az ősrobbanás után alakulhattak ki. A 150 millió év eltérés természetesen nem tűnik olyan soknak, ha belegondolunk: a világegyetem nagyjából 13,7 milliárd éves.
Szimulált világ
Egyesek – főleg nyitottabb beállítottságú kutatók és elméleti szakemberek – úgy vélik, hogy ez a felfedezés közvetetten, de bizonyíthatja azt a régóta – már a 2000-res évek óta jelen lévő – feltételezést, hogy a világegyetem egy mesterséges szimuláció része.
A mérések rávilágítanak arra, hogy az univerzum jóval fiatalabb, mint hittük, vagyis a kozmikus háttérsugárzás talán nem is annyira valódi, vagy nem is úgy valódi, mint korábban gondolták.
Ha pedig az univerzum fiatalabb, az sem zárható ki, hogy nem is olyan régóta létezik. Van egy elmélet, mely szerint a világegyetem csupán az emberiség létezése óta van.
Az univerzumot egy gömbszerű objektumnak gondolják. Hogy mi van a gömbön kívül, arról már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint a gömb önmagába fordul, vagyis ha az egyik pontján ki akarunk jutni, átellenben megjelenünk a gömb másik oldalán, ily módon végtelenné téve a teret. Mások szerint viszont van valami a gömbön túl is…
Az azelőtti időkre utaló jeleket, jelenségeket
szimuláció segítségével „vetítették” oda, mint a kozmikus háttérsugárzást, melynek célja, hogy elfedje a kreált mesterséges gömb univerzum határait,
valamint azt a tényt, hogy a keletkező csillagok csupán az emberiséggel egyidősek.
Persze ezek csak elméleti eszmefuttatások, teoretikus felvetések, de míg be nem bizonyítja valaki az ellenkezőjét, addig ez is egy olyan hipotézis, mely bizonyításra vár, és talán igaz is. – nyilatkozta a témában egy fizikus szakember.
Szerinte a jövőbeni magunk is képesek leszünk olyan szimulációkat létrehozni, ahol a létrehozott alanyok nem tudnak majd arról, milyen régóta létezik a szimulációban létrehozott környezetük.
Mások úgy gondolják, hogyha a világegyetem valóban egy szimuláció,
talán a jövőbeli emberiség lehet a szimuláció megalkotója.
Bárhogyan is, a szimuláció résztvevői aligha jöhetnek rá teljese mértékben, hogy szimulációban vannak. Ez a szimuláció sajátosságának része. Ahogy egy számítógépes játék karakterei sem jöhetnek rá soha – mert így vannak programozva ők, és a z őket körülvevő világ törvényszerűségei – úgy az emberiség sem fogja soha megtudni a teljes igazságot, ha ők „odakint” nem akarják…