Bolygónk térfogatáénak 82%-át teszi ki, de csak keveset tudunk róla. Most ez változott meg.
A Föld köpenye mindig is egy nagy rejtély volt az emberiség számára. Nem csak azért, mert még soha nem sikerült teljes mértékben elérni, hiszen nagyon mélyen helyezkedik el, hanem azért is, mert irdatlanul meleg.
Gyakorlatilag minden műszerünket megsemmisítené, még a hő védő pajzsokkal ellátott gépek is felmondanák odalenn a szolgálatot.
Több ízben próbáltak már lefúrni a Föld köpenyéig, de néhány kilométernél sohasem jutottak mélyebbre, mert elkezdett melegedni a hőmérséklet, és a műszerek, fúrófejek tönkrementek.
A bolygó felépítésének 82%-át teszi ki, és ahhoz képest alig tudni róla valamit. Azt sem tudtuk eddig, hogy pontosan milyen hőmérsékletű lehet.
Azonban egy új felfedezésnek köszönhetően ez végre megfejtésre került, így valamivel több információnk van az alattunk hömpölygő olvadt kőzetről.
Rengeteg mindent megtudhatunk ennek a buroknak a vizsgálatával. Az így kinyert információk ugyanis segítenek a földrengések és a vulkánok kialakulásának, valamint a kontinensek és az óceáni medencék születésének és pusztulásának megértésében.
A Carnegie Tudományos Intézet és a Woods Hole Oceánográfiai Intézet kutatásának keretében tették meg a nagyon pontosa felfedezést, melynek során sikerült megállapítani, hogy mennyire meleg lehet pontosan a Föld köpenyrétege.
Kiderült, hogy a burok a korábban gondoltakkal ellentétben jóval melegebb. Közel 1410 Celsius fokos. Ez annyira meleg, hogy ennél melegebb anyag a naprendszerben csak a Nap, és az Jupiter egyik holdján, az Ión található fortyogó lávatömeg.
A földköpeny hőmérsékletének megmérése természetesen nem egyszerű feladat, hiszen a burok határa nagyjából 2 900 kilométer mélyen kezdődik.
A burok hőmérsékletét alapvetően két tényező határozza meg.
Először is: minél közelebb van a vizsgált pont a külső maghoz, annál melegebb lesz. Másodsorban: amennyiben a tektonikus lemezek alábukása és megsemmisülése közben víz kerül a burokba, a kémiai változás miatt a környék forróbbá válik.
A közhiedelemmel ellentétben a köpeny nagyrészt alapvetően szilárd,d e úgy viselkedik, mint egy képlékeny közeg a hatalmas hő miatt, amit magában raktároz.
Maga a köpeny része 2900 kilométer mélységben kezdődik, és egyszerűen képtelenség a mai technológiával lejutni abba a mélységbe.
Ugyanakkor a geológusok bíznak abban, hogy 2050-re elérhetővé válik egy olyan technológia, amivel le lehet jutni már ilyen mélységekbe is, és a gépek még jobban ellenállnak majd az extrém hőmérsékleti viszonyoknak.
Ahogyan a maghoz egyre közelebbi köpenyrétegeket vizsgálunk, úgy lenne egyre melegebb. A becslések szerint a mag közvetlen közelében található terület már a 4000 Celsius fokot is eléri.
Ezek azonban csupán becslések, mivel nincsenek eszközeink, hogy nagy bizonyossággal megmérjük a mag közeli köpeny hőmérsékletét.
A köpeny minél részletesebb megértése nagyban előreviheti a tudományt a felszínen zajló folyamatok megértésében is.