Az Apollo 14 által begyűjtött mintákat újratanulmányozva új eredményekre jutottak.
Nemrégiben új eredményeket tettek közzé a Hold korával kapcsolatban, mely egy merőben más képet fest fel égi kísérőnkről.
A Hold ugyanis nemhogy fiatalabb, de valószínűleg pontosan egy idős lehet a Földünkkel. Erre korábba sosem gondolt senki, és a tudomány is úgy tudta, hogy sokkal később keletkezett.
Hozzávetőlegesen 60 millió évvel a Naprendszer végleges formája után jött létre, ami tényleg azt mutathatja, hogy sokkal öregebb, mint eddig gondoltuk.
A Hold kérge már 4,51 milliárd évvel ezelőtt megszilárdulhatott, tehát az égitest közel egyidős a bolygónkkal, amely nagyjából 4,6 milliárd éve állt össze.
A Föld kísérője a kutatók szerint azután alakult ki, hogy az Ősföldet eltalálta egy Mars nagyságú bolygó, a Theia. A becsapódástól szakadt ki az az anyagmennyiség, amelyből később a Hold is kifejlődött.
Azért annyira fontos a Hold kialakulásának minél pontosabb megértése, mert ezzel közelebb juthatunk más, sziklás égitestek keletkezésének megértéséhez.
A Hold megismerésével akár saját bolygónkról is megtudhatunk olyan információkat, melyeket a földi elemzések nem mutatnak ki.
Az új tanulmány szerzői szerint a Holdkorának meghatározása nem egyszerű, de ha sikerül, azzal részletesebb képet kapunk az ősi Naprendszerről, és annak belső folyamatairól.
Ráadásul a Föld történetét is jóval pontosabban tudjuk majd meghatározni.
Amennyiben ahogyan a korábbi modellek is ismertették, a Hold valóban több aszteroida becsapódás során jött létre, abban az esetben ezek a hatások teljesen átalakíthatták Föld ősi elődjét.
Ez azonban azt is magával vonja, hogy kipusztult volna az élővilág, vagyis a Földbe még akkor csapódhatott be aszteroida, mely kilökte volna a bolygó kőzetanyagát – melyből kialakult a Nap – mielőtt élővilág jelent volna meg rajta.
Vagyis a Föld és a Hold is jóval régebbi, mint eddig hittük, és bolygónkon az élet akár évmilliókkal, vagy évmilliárdokkal előbb megjelenhetett.
Arra jutott végül a tanulmány részletes eredmény ismertetése, hogy a Hold születése a Naprendszer kialakulása utáni 68 millió évben következett be.
A gond alapvetően az, hogy míg a Föld lemez tektonikai folyamatai igen aktívak, és eltüntettek minden korábbi bizonyítékot, melynek segítségével meg lehetne határozni korát, addig a nem aktív égitestek egyelőre elérhetetlenek számunkra.
Az egyetlen reményük ilyen tekintetben a Mars lehet, ahonnan a jövőben komolyabb talajmintákat lehetne gyűjteni, de egyelőre még ez is a távoli jövő függvénye.