Az ismétlődő gyors rádiókitörések évek óta foglalkoztatják a tudósokat.
Ezek olyan impulzusok, amelyek mindössze ezredmásodpercekig tartanak, nevükből adódóan ismétlődnek, és a mai tudásunk szerint messzi-messzi galaxisokból érkeznek hozzánk.
Nem tudjuk, hogy pontosan micsodák: ugyanúgy lehetnek csillagközi civilizációk nyomai és jöhetnek akár nagymértékben magnetizált neutroncsillagokból is.
A gyors rádiókitörések viszonylag gyakoriak, de az ismétlődő változatok már sokkal ritkábbak.
Most a Kanadai Hidrogénintenzitás-Feltérképezési Kísérlet (Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment, CHIME) segítségével sikerült újabb 8-at észervenniük kutatóknak, ami összesen 10-re emeli az összes ismert ismétlődő rádiókitörések számát.
A gyors rádiókitörések (angolul fast radio bursts, azaz FRB-k) kozmikus rádióhullámok gyors, de nagyon erőteljes löketeit jelentik. Rádióhullámnak azt az elektromágneses sugárzást nevezzük, amelynek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.
Egész tudományág épül az űrből érkező ilyen hullámok detektálására: a rádiócsillagászat, amely a kozmikus rádiósugárzást vizsgálja olyan forrásokból, mint például a csillagok, galaxisok, rádiógalaxisok, kvazárok, pulzárok vagy csillagászati mézerek.
A rádiócsillagászatnak köszönhető a kozmikus háttérsugárzás felfedezése, amely a Nagy Bumm elmélet kialakulásához vezetett.
Az FRB-k azonban még a tudományág szakértői számára is óriási rejtélyt jelentenek. A lökések mindössze néhány ezredmásodpercig tartanak, viszont rendkívül erőteljesek, egy lökésben például lehet annyi energia, amennyit a saját Napunk termel egy egész nap.
Pontosan rövidségük miatt senki nem is figyelt rájuk, egészen 2007-ig, amikor a Nyugat-Virginiai Egyetem kutatója, Duncan Lorimer átnézte a Parkes rádióteleszkóp archívumát, és észrevett egy szokatlan jelet
– az első FRB-t, amit valaha azonosítottak.
OSZD MEG másokkal is!