​Újramodellezték a nukleáris tél bekövetkeztének esélyeit és hatásait: borzalmas amit találtak

2019. augusztus 12., hétfő




Egy atomháborút követően bolygónk a nukleáris tél korszakába lépne, s nemcsak a katasztrófafilmek szerint. Egy friss kutatásban valós légköri helyzeten alapuló számításokkal igazolták a lehetőséget.

Jelenleg 13 850 atomfegyver van bolygónkon az ezek nyilvántartásával foglalkozó alapítvány szerint, bár a számuk, az 1980-as években volt 60 ezer felettihez képest, sokat csökkent, ma több ország birtokol ilyen fegyvereket, mint akkoriban. 2017-ben ugyan született egy ENSZ-egyezmény, amely ezek használatát tiltja, a fegyverek 90 százalékát birtokló USA és Oroszország azonban nem írták alá.

Modellszámítások alapján már elég rég felmerült, hogy az atomrobbantásokat követően a légkörbe kerülő anyagok jelentősen lehűtenék bolygónk felszínét, s kialakulna a nukleáris tél, erre mind az orosz, mind az amerikai szakemberek rájöttek, s ez a felismerés hozzájárult a fegyverkezési verseny végét jelentő Reagen-Gorbacsov közti tárgyalásokhoz is.

Egy amerikai-kínai, földtudományi- és légkörkutatókból álló csoport a 2017-ben Észak-Amerikában igen nagy területet elpusztító erdőtüzek nyomán a légkörbe került szennyező anyagokat vizsgálta meg, amelyről az EOS földtudományi hírportál számolt be. 

Az igen heves tüzek olyan nagy hőmérséklettel égtek, hogy a füstjükből a zivatarfelhőkhöz hasonlóan viselkedő felhő, ún. pirokumulonimbusz (pyrocumulonimbus) alakult ki. Ennek következtében a füst elsőként 12 km magasságba jutott el, eztán 2 hónap alatt még tovább emelkedett, egészen 23 km-ig, s 8 hónapon keresztül a légkörben is maradt.

A 2017-es kanadai tüzek füstje hazánkat is elérte annak idején, erről az Országos Meteorológiai Szolgálat is beszámolt.

A koromszemcsék útját a nagy mennyiségük miatt jól lehetett követni a felszíni és időjárási ballonos műszeres mérésekkel, valamint távérzékeléssel, műholdfelvételekkel is. A füstfelleg viselkedéséből, a benne lejátszódó légköri kémiai és fizikai folyamatokból kapott eredményeket felhasználhatták egy atomháború nyomán a légkörbe kerülő por- és koromfelhő hatásainak pontosabb modellezéséhez. Ez volt az első olyan alkalom, hogy modern érzékelőkkel készült mérések alapján valódi adatokkal tudtak, egy esetleges atomháború légköri hatását vizsgáló számításokat elvégezni. Az erdőtüzek gyakorlatilag egy természetes kísérletet jelentettek a hatások vizsgálatához.



A mérések igazolták azt az elképzelést, ami szerint a troposzféra felső határáig eljutó szemcsék ott tovább emelkednek, átjutnak a sztratoszférába, s a kutatók kiszámíthatták azt is, hogy mennyi időn át maradnak a légkörünkben. Az, hogy a kialakult felhő milyen végleges magasságba tud emelkedni a keletkezését követő hónapok során, attól függ, hogy mennyi koromszemcse van benne, ezeket ugyanis a napsugárzás tovább fűti, és további emelkedésre készteti nagy légköri magasságokban is. Ugyanígy a koromnak köszönhető az is, hogy az eredetileg Kanada felett kialakult füstfelleg alacsonyabb szélességekre is eljuthatott a magaslégköri áramlatokkal.

Egy atomrobbantás során során városi környezetben keletkező tűzvész füstfellege hasonlóan viselkedne, azonban ezek koromtartalma egy nagyságrenddel is magasabb volna az erdőtűz füstjének koromtartalmánál. 

Mivel a felhő további emelkedését megnöveli a nagyobb mennyiségű korom jelenléte, az atomrobbantást követő füst akár 50 km magasságba is felemelkedhetne. Ebben a magasságban a szemcsék jóval tovább képesek a légkörben maradni, s több atomrobbantás hatása összeadódva már igen jelentősen le tudná hűteni a felszínt, előidézve ezzel a nukleáris tél jelenségét.

Ha csupán a világon jelenleg felhalmozott atomfegyverek 1 százalékát vetnék be, a felszínt érő csökkent besugárzás révén ez a világ élelmiszer-ellátását egy csapásra tönkretenné.

A kutatók bíznak benne, hogy az 1980-as években dolgozó elődeik munkájához hasonlóan a most elvégzett számítások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a még meglévő atomfegyverek leszerelése folytatódjon. A kutatási eredményeket a Science tudományos folyóirat 2019. augusztus 9-én, a Nagaszaki elleni atomtámadás évfordulóján tette közzé.

katasztrófa tudomány kataklizma


Megtekintések száma: 16295





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet