Sznofru fáraó 101 méter magas tört falú piramisát és a hozzá tartozó 18 méteres mellékpiramist.
A monumentális síremlékeket körülbelül 4600 éve építették és az 1965-ös ásatások idején voltak utoljára látogathatók
hangzott el az M1 Híradójában.
A Sznofru fáraó piramisa több szempontból is különleges műemléknek számít. Részben azért, mert két kamrát rejt, de azért is, mert a külső, tört falú szerkezete egyedülálló átmenetet képez a lépcsőzetes és a sima falú piramisok között.
Egy egykorú palatöredék felirata szerint az építményt körülbelül három év alatt építették fel, mivel az alsó húsz méteres része, ami a teljes térfogat 2/3 része, kétéves munka után kész volt.
Sznofru kora jóval ismertebb, gazdagabb tárgyi és feliratos emlékekben, mint a megelőző III. dinasztia időszaka Dzsószer utáni periódusa.
Sznofru személyét – a hagyományon kívül – azért lehet e piramishoz kötni, mert a piramisban két, vörös tintával írt feljegyzés tartalmazza a nevét, ezenkívül a mejdúmi piramis halotti kápolnájához hasonló módon itt is két sztélé került felállításra, amelyből az egyik a kairói Egyiptomi Múzeumban ma is megtekinthető.
Ezen Sznofru összes neve és címe egyetlen szereh-ben került ábrázolásra, ezek közül a s.nfr.r.w jelcsoport külön kártusban.
A piramis egyedülálló konstrukciójú.
Falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak.
Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága 125 méter lett volna, így azonban kereken 100 méteres.
E konstrukció okait az egyiptológusok csak találgatják.
OSZD MEG másokkal is!