Elemzők próbálják most megválaszolni a kérdést.
Az egész azzal kezdődött, hogy Kim Dzsong Un április 15-én nem jelent meg a nagyapja, Kim Ir Szen születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen.
Sőt, az észak-koreai állami média nem adott ki Kim Dzsong Unt ábrázoló fotókat arról a rakétakilövésről sem, amely során rövid hatótávolságú rakétát teszteltek a jeles esemény előtti napon.
Kim Dzsong Un távollétével kapcsolatban elemzők először arra gyanakodtak, hogy – bár az ország hivatalosan egyetlen koronavírus-fertőzést sem ismer el – az egész mögött mégiscsak a járvány állhat, és az az elleni védekezés jegyében bújtatják a vezetőt. De már ekkor felrebbentek olyan megerősítetlen szóbeszédek is, miszerint talán történt vele valami.
Ebbe az információhiányba robbant bele az észak-koreai menekültek által üzemeltetett Daily NK híre, amely meg nem nevezett észak-koreai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a túlsúlyos, sokat dohányzó és túlterhelt Kim Dzsong Un április 12-én szívműtéten esett át. Bár a lap később egy korrekció keretében elismerte, hogy nem több, hanem csak egyetlen észak-koreai forrás számolt be nekik erről, az értesülést hamarosan a Reuters hírügynökség is átvette.
A CNN nem sokkal később egy névtelenül nyilatkozó amerikai forrásra hivatkozva már arról számolt be, hogy Kim Dzsong Un “nagy veszélyben” van, az MSNBC egy munkatársa pedig egy jelenlegi és egy egykori amerikai hivatalnokra hivatkozva arról adott hírt a Twitteren, hogy az észak-koreai vezető “agyhalott” (ezt a tweetjét nem sokkal később törölte).
Hivatalosan azonban se a két Koreából, se Kínából nem érkezett megerősítés Kim Dzsong Un egészségügyi problémáiról. Kedden az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is elismerte, hogy nincsenek megbízható információik az észak-koreai elnök egészségi állapotáról, egyben reményét fejezte ki, hogy Kim Dzsong Un jól van.
Aztán sorra jöttek a betegség körüli szóbeszédek hitelességét megkérdőjelező információk, előbb Dél-Koreából, majd kínai és amerikai hivataloktól.
De akkor most mi van Kim Dzsong Unnal?
Biztosan senki nem tudja.
Amit nyugodtan leírhatunk: Kim Dzsong Un jó néhány napja láthatatlan és elérhetetlen, nem jelent meg például a nagyapja születésnapja alkalmából rendezett állami ünnepségen sem. Közleményeket persze azóta is kiadott, többek között köszönő üzenetet küldött Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, amiért az köszöntette országát Kim Ir Szen évfordulóján, de nyilvánosan nem jelent meg.
Minden más feltételezés. Észak-Korea egy fekete doboz, amelybe nehéz kintről belelátni.
Az ország szinte elérhetetlen a független média számára: az ott történtekről a világ nagyrészt a helyi állami propagandán keresztül értesül, amit többek között észak-koreai menekültek, elemzők és hírszerző ügynökségek információi egészítenek ki. Előbbi forrást az idők során mindenki megtanulta a helyén kezelni, utóbbiakkal kapcsolatban azonban még ma is gyakran lyukra fut a média.
Ezért aztán – a korábbi hasonló szóbeszédek tapasztalataiból kiindulva – leginkább azt tehetjük, ha türelemmel vagyunk – sok onnan érkező szóbeszédet ugyanis csak hónapokkal vagy évekkel később sikerül megerősíteni vagy cáfolni.
A BuzzFeed tényellenőrző újságírója, Craig Silverman tanulságként feleleveníti például a Kim Dzsong Un 2014-es, több mint egyhónapos eltűnése körüli pletykákat.
Akkor egyes lapok arról tudósítottak, hogy az észak-koreai vezető bokáját törte magas sarkú cipők iránt érzett vonzódása miatt, mások köszvényről vagy magas vérnyomásról írtak, egyes források szerint egy puccs keretében parkolópályára tették, mások szerint sajtfüggősége miatt haldoklott lassan. Aztán egyszer csak Kim Dzsong Un felbukkant – a dél-koreai hírszerzés szerint egy cisztát operáltak ki a könyökéből -, és mindenki lenyugodott.
A 2014-es eltűnés tapasztalataival kapcsolatban David Straub Korea-szakértő akkoriban rámutatott: a világtól elzárt távol-keleti országból érkező híreket gyakran hatja át a helyzet nem ismerete, a vágyvezérelt gondolkodás vagy épp a dezinformáció.
Ezért aztán Straub azt javasolta a hírszerkesztőségeknek, hogy a körülmények és a motivációk ismeretében gondolják át mindig az Észak-Koreával kapcsolatos tudósításaikat.
Mindezek persze azt sem jelentik, hogy ne lehetne Kim Dzsong Un mostani eltűnése mögött valóban valamiféle betegség – legyen szó akár egy komoly problémáról vagy épp valami rutinbeavatkozásról.
Silverman szerint azonban az észak-koreai vezető eltűnésével kapcsolatos hírekkel kapcsolatban érdemes résen lenni, és követni – az újságírás berkeiben persze nehezen betartható – “Várjuk ki, aztán meglátjuk” tanácsot.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: urbanlegends