Valóra vált rémálom: hamarosan jönnek az ultrahangos porszem agyimplantátumok!

2017. október 25., szerda




Az emberi agy és a gépek közötti interfészek új generációja jelenik meg 5-10 éven belül?

Bizonyára mindenki emlékszik azokra az ijesztő méretű tüskékre, amiket Keanu Reeves és társai nyakszirtjébe dugtak a Mátrixba tett utazásaik során.

Mindenesetre ma ez a furcsa kép jelenik meg a legtöbb ember fejében, amikor virtuális utazásokról esik szó. 

A neuron alapú networking kulcsa egy nyársra húzott agy lenne? Persze mit vár az ember a filmektől. Az emberi agy és a gépek közötti interfészek valószínűleg kevésbé, hogy is fogalmazzunk, szemmel láthatóak lesznek a jövőben, amennyiben a Berkeley tudósainak kutatásai eredményesnek bizonyulnak.

Az egyik legnagyobb kihívás olyan agy-gép interfészek kifejlesztése, amelyek egy egész életre szólnak.

A felhőre történő felcsatlakozás a Mátrixban is igen kényelmetlen volt: beülsz egy székbe és nyakon szúrod magad. A való világban jelenleg létező agy-számítógép interfészek talán ennél is macerásabbak.

„A jelenlegi BMI rendszerek csupán néhány száz beültethető helyszínre korlátozódnak. A beültetett elektródák körüli szöveti reakciók teljesítménye idővel lecsökken és csupán néhány hónapig, évig képes működni”

Mi lenne, ha az ilyen módszerek helyett egy egész hadsereg apró, porszem méretű szenzort állítanának elő, amiket azután az agyba ültetnének?

Nem autonóm szenzorokról van szó, amelyek mint egy gyarmatosító hadsereg átvennék a hatalmat az agyunk felett, hanem olyanokról, amelyek lehetővé tennék a kívánt kommunikációt, jelen esetben magas-minőségű érintkezést az idegekből érkező jelekkel, majd ezek továbbítását az éppen használt eszközre ultrahang segítségével.

Íme a módszer: Először át kell hatolni a koponyán, majd az agyat körülvevő kemény burkon (dura mater) és 2 mm mélyen behatolni magába az agyba.

Itt kerülne elhelyezésre a több ezer darab alacsony fogyasztású CMOS chip, amelyek egy milliomod méter (kb. 1000 nanométer) átmérőjűek.

Ezek elektródák segítségével elkezdhetik az idegi jelek rögzítését, amelyeket piezoelektronikus szenzorok útján ultrahanggá alakítanának.

A jeleket az agykéreg alatti (közvetlenül a chipek felett elhelyezett és egyben a működéshez szükséges áramot is biztosító) adóvevő fogná, majd továbbítaná a koponyán kívül elhelyezkedő másik adóvevőnek (ASIC, memória, akku, nagyobb hatótávolságú adó), ami vezeték nélkül kommunikálna az éppen használt számítógépes eszközzel.

A legtöbb futurista elképzeléshez hasonlóan ezt sem tesztelték még, egyelőre a javaslatok között szerepel, de mégis bepillantást enged abba, hogy merre felé is tart az emberiség a virtuális információk vezeték nélküli galaxisában.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány technológia technika összeesküvés


Megtekintések száma: 102268





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet