Lengyelország északnyugati részén korábban érdekes feltárás okozott fejtörést a tudósoknak. Hat különös testet találtak egy középkori temetőben.
A maradványokat nehéz kövek alatt találták meg, a nyakuk fölé pedig egy sarlót állítottak. A hiedelem szerint ha vámpírokat kövek alá, sarlóval a nyakukban temették el, nem keltek életre.
A különös temetkezési módszer kísértetiesen emlékeztet egy középkori rituáléra, ahol is az elő halottakat pusztították el így.
A népi hiedelem szerint, ha a vámpírokat kövek alá, sarlóval a nyakukban temetik el, akkor azok nem tudnak többi felkelni a sírból.
Lehetséges volna, hogy egy valódi rituális temetkezési helyre bukkantak?
A vámpírlegendák egészen régről, az ókori Egyiptomból, Görögországból és Babilonból származnak. Akkoriban azt tartották, aki megkockáztatta, hogy a halált elkerülvén vámpírrá válhasson, azt vagy keresztre feszítették, vagy valamilyen más erőszakos módon végeztek vele. Nagyon bizalmatlanul bántak a bevándorlókkal, vagy azokkal, akik megfertőződtek valamilyen betegséggel.
Tény, hogy régóta fennálló elképzelés az, hogy a vámpírok vért isznak.
Ez a középkori elképzelés onnan ered, hogy rengeteg áldozatot szedtek a járványok, különböző betegségek. Ha a testek huzamosabb ideig a levegőn maradtak, azok gázokkal telítődtek. A test puffadására a tüdőbe és a nyelőcsőbe tódul a vér, onnan pedig a szájüregbe áramlik.
A középkorban nem voltak tisztában ezzel a biológiai folyamattal, ezért úgy vélték, a halott felkelt, majd a vérrel táplálkozva meghízott.
A 17. és 18. században Lengyelországban igyekeztek minél hatékonyabb védelmet kieszelni a lakosság védelmében. Céljuk az volt, hogy elűzzék a gonoszt, ennek érdekében pedig mindent megtettek. Gyanakodva méregettek minden holttestet, ezért új rituális temetkezési módszert alkalmaztak.
Úgy gondolták, ha sarlóval a nyaka felett temetik el a kövek alá a holttestet, akkor ha az megpróbálna felkelni, az éles penge lefejezi, a sziklák pedig megakadályozzák, hogy az élőkre vadászhassanak.
A kutatók legújabb tanulmányai szerint a Drawsko temetőben eltemetett hat holttest nem illik bele a temetkezési hely képébe, ugyanis teljesen külön helyezkednek el. A testeket vizsgálva megállapították, hogy más időben kerültek a föld alá, mint a temető többi teteme.
Azt is kimutatták a vizsgálatok, hogy minden bizonnyal idegeneket temettek el, ugyanis a genetikai szerkezetük teljesen más volt, mint az ott élőknek, így bevándorlókról beszélhetünk.
Mivel a tetemek egyikén sem látszik, hogy erőszakos módon haltak volna meg, úgy vélték, ezek a férfiak és nők valamilyen betegségnek hunytak el a 17. és 18. század környékén.
Az áldozatok valószínűleg ivóvízben terjedő kolerával fertőződtek, ami olyan gyorsan végzett velük, hogy a leleteken semmi nyom nem látszik.
A középkorban, mikor nem ismerték a kolerát, a kiváltó okait, és az orvostudomány is nagyon kezdetleges volt, ezért követhették el a rituálét a hat megtalált testen.
A vámpírtetemek tehát nem valódiak, csupán annak hitték őket. Ennek ellenére érdemes belegondolni, vajon milyen természetfeletti jelenségnek lehet még ilyen egyszerű magyarázata