​Váratlan dolog derült ki a magyar nyugdíjkorhatárról: lesz meglepetés

2020. május 29., péntek




Egy kutatás eredménye látott napvilágot.

A magyarok döntő többsége több évvel a jelenleg érvényes öregségi korhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben erről maga határozhatna szabadon - derült ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A magyarok jelentős többsége a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben maga dönthetne szabadon erről az időpontról - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A legmagasabb arányban (36 százalék) az 55-60 éves kor közötti nyugdíjba vonulást választanák, míg minden negyedik megkérdezett (27 százalék) 50-55 éves kora között élne ezzel a lehetőséggel. Ettől csak kissé maradt el (20 százalék) a 60-65 éves kora közötti időintervallumot megjelölő magyarok aránya. Nem meglepő módon miden tizedik (10 százalék) megkérdezett honfitársunk az 50 év alatti időszakot jelölte.

A jelenleginél kissé magasabb korhatárt, 65-70 éves csupán 3 százalék jelölt meg, de szintén 3 százalék mondta azt, hogy a szíve szerint csak 70 éves kora után vonulna nyugállományba. Továbbá akadt egy százalék, aki ha tehetné, soha nem menne nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár elérésével a dolgozó jogosult az öregségi nyugdíjra, ez a korhatár 2020-ban 64 és fél év, majd 2021-ben emelkedik (a Bajnai-kormány 2009. májusi döntése nyomán - a szerk.) a sávos emelés végső szintjére, 65 évre. Ezt azt jelenti, hogy idén azok mehetnek nyugdíjba, akik 1956-ban születtek, ők a 64. életévük betöltését követő 183. nap után jogosultak nyugdíjba menni. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltétele a korhatár betöltése és a megfelelő szolgálati idő megszerzése.

Ha pedig valaki a rá vonatkozó korhatár betöltése után is munkaviszonyban marad, akkor minden plusz hónap szolgálati idővel plusz fél százalékkal nőhet a nyugdíja, azaz ha egy évet "rádolgozik", az már 6 százalékkal magasabb juttatást jelent.



A friss felmérés alapján tehát a magyarok többsége rosszul fogadná az öregségi nyugdíjkorhatár további esetleges emelését. Márpedig erre komoly esély van a közeljövőben. 

Az elöregedés miatt ugyanis sok országban kezdtek bele, vagy tervezik a korhatár emelését, összekötve a várható élettartammal. 

A nyugdíjkorhatár emelése az OECD tagállamaiban - a 2017 közepéig ismert jogszabályok alapján - átlagosan körülbelül három évvel emelkedik majd és eléri átlagosan a 66 évet. A nemzetközi szervezet egy tavalyi elemzése szerint hiába nő lassan a nyugdíj korhatára, az 1940-es és az 1996-os generációk között a nyugdíjban töltött évek csaknem 10 százalékkal emelkednek. 

Ez azt jelenti, hogy az egyensúly megtartásához az 1996-os generációnak a nyugdíjkorhatára átlagosan 67,2 évnél kellene legyen, szemben a jelenlegi jogszabályokból adódó 65,8 helyett. Ha viszont nem lesz további érdemi korhatáremelés, akkor legkésőbb 2040 körül, amikor tömegesen mennek nyugdíjba a "Ratkó-unokák", akkor olyan mértékben eltolódik az arány az aktív dolgozók (adófizetők), és a nyugdíjasok között, hogy a költségvetés túlzott megterhelése nélkül csak a nyugdíj érdemi csökkentése jöhet számításba.

Mostani felmérésünk eredménye hasonló az Ipsos nemrégiben publikált globális kutatásának megállapításaihoz. Eszerint világszerte a munkavállalók arra számítanak, hogy átlagosan 59 éves korukig fognak dolgozni, mielőtt nyugdíjba mennek - ez megfelel annak a korhatárnak, amíg képesnek tartják magukat a munkavállalásra. Ehhez képest, ha tehetnék, két évvel hamarabb mennének nyugdíjba, tehát átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni. A magyar munkavállalók viszont már 55 évesen felhagynának az aktív munkavégzéssel (a 35 év alattiak pedig már 50 évesen), ugyanakkor ők is 60 éves korukra becsülik a nyugdíjas évek kezdetét.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint érdemi különbségek vannak a korosztályok között. Amíg a fiatalok (18-39 évesek) 23 százaléka számára vonzó a 60-70 év közötti nyugdíjazás, addig a középkorúak (40-59 évesek) körében ez az arány csupán 18 százalék - azaz ahogy valaki idősödik, úgy szeretne egyre korábbi nyugdíjba vonulási időpontot. Az idősek (60 felettiek) körében pedig a kérdés jelentős részben teoretikus, hiszen a többségük már nem dolgozik, ott a legmagasabb ez az arány (30 százalék).

A nyugdíjba vonulás vágyott időpontja ügyében is érezhető különbségek mutathatóak ki a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők maradnának a legtovább aktívak, mivel 65-70 év között menne nyugállományba 4 százalékuk, 70 éves kora felett 8 százalékuk, míg 3 százalékuk azon a véleményen van, hogy élete végéig munkában maradna.

A másik végpontot a községekben élők jelentik, akik 39 százaléka már 55 éves kora előtt a nyugdíjat választaná - ha tehetné. Az is igaz azonban, hogy a 50 éves koruk előtt nyugdíjba menni akarók a legnagyobb arányban (13 százalék) a fővárosban élnek.


Megtekintések száma: 27981





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet