Váratlan felfedezés a kozmikus porral kapcsolatban

2017. március 13., hétfő




Évek sikertelen kutatásai után most végre megfejthetik a csillagkor, vagy kozmikus porrészecskék rejtélyét.

A kozmikus részecskék kutatása úgy tűnik, révbe ért. Legalábbis egyre több bíztató jel utal arra, hogy a tudósok most egy komoly felfedezést tettek, mely során lehetőségünk nyílik arra, hogy még többet megtudjunk a világunkról.

Arról van szó, hogy a kozmikus részecskéket, azaz a csillagport már évtizedek óta kutatják, mindeddig sikertelenül, ugyanis alig tudtunk meg róla valamit.

Azt már tudjuk néhány éve, hogy a kozmikus porrészecskék állandóan bombázzák a bolygónkat, méghozzá tonnaszámra, csak nagyon apróak, és a javarészük elég a légkörben.

Azonban nemrégiben nagyvárosok felhőkarcolóinak a tetején azonosítottak ilyen részecskéket. Tehát bebizonyosodott egyrészt, hogy képesek elérni a felszínt, másrészt az, hogy többet elárulhatnak az univerzum eredetéről, mint gondoltuk.

Ezek gyakorlatilag ősi részecskék, és egy jó részük az univerzum születésének pillanatából származik.

A csillagpor mindenhol van, mindent körülvesz. Mi is abból vagyunk, és minden dolog, anyag, vagy tárgy abból van. Ez az ősi anyag az, amiből a csillagok, és az univerzum keletkezett. Mondhatni ez egyfajta ősanyagként is fel fogható.

Ennek az ősanyagnak az ősi részecskéire bukkantak több háztetőn Párizsban és még néhány nagyobb városban Európa-szerte a tavalyi évben.

Ezen ősi, több milliárdéves részecskék tanulmányozásával közelebb kerülhetünk a teremtéshez. Ahhoz a pillanathoz, amikor minden lett, és ami előtt semmi sem volt.

Az ősrobbanás előtt a világ, az idő, és a tér, egyetlen szingularitási pontba volt betömörítve. A robbanás kiváltója egyelőre ismeretlen, és az sem teljesen tiszta, hogyan alakulnak ki a csillagok, bolygók, naprendszerek, azonban ezek a részecskék éppen ezt árulhatják el.

Sok kutató azt reméli ezektől a részecskéktől, hogy magukon hordoznak olyan jeleket, amiket tanulmányozva kialakíthatunk egy kozmikus ujjlenyomatot. Ez pedig nem más, mint az ősrobbanás ujjlenyomata.

Ez pedig lehetővé teszi, hogy kikövetkeztethessük, milyen lehetett a világ az ősrobbanást megelőzően. Milyen formában létezett, milyen térdimenziók voltak abba az egyetlen szingularitási pontba, melyből kirobbant aztán minden, vagy, hogy mi volt az a külső erő, ami elindította magát az ősrobbanást.

tudomány csillagászat űrkutatás


Megtekintések száma: 221711





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet