Archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.
Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el az „Árpádok” családja és rokonaik.
Erre utalnak egy, a European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban megjelent tudományos publikáció eredményei.
A tanulmány következtetéseiről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere számolt be egy múlt pénteki sajtótájékoztató alkalmával Budapesten.
„Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel”
– fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy bár az eredményekkel lehet vitatkozni, de csak érvekkel és tényekkel, és nem lehet azokat megkerülni.
A kutatóknak sikerült meghatározniuk az „Árpádokra” jellemző DNS-szakaszt a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból vett mintában.
Mások mellett így sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között.
Az ezt követő vizsgálatok az „Árpádok” DNS-ét alcsoportokra bontották, aminek eredményeképpen térben és időben is el tudták helyezni őket a történelemben. Mindezek alapján úgy tűnik, a dinasztia az ókori Baktria, azaz a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.
A kutatásban többek között a publikációt jegyző Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója, Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi vezetője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett. Kásler Miklós köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak is, aki engedélyezte a mintavételt és a vizsgálatok elvégzését.
OSZD MEG másokkal is!