Varázsigék és sárkányok: a viking rúnakövek titkos üzenete - Jesse Byock

2020. április 21., kedd




A Krisztus utáni 8. században vikingek hajóztak a ködös tengereken. Az észak-európai Skandináviából jöttek, de sokfelé elhajóztak. Egyesek raboltak és letelepedtek a Brit-szigeteken és Franciaországban; mások bátran felfedezték a sarkvidéket vagy új közel-keleti kereskedelmi útvonalakat hoztak létre.

Stabil navigációs képességeikkel; fejlett, hosszú hajóikkal és ijesztő taktikáikkal a vikingek több mint 300 évig fenntartották tengeri életmódjukat. De minden hatalmuk ellenére, kevés emlékművet hagytak hátra. Helyette kőtöredékek, fakérgek és csontok nyújtanak betekintést kultúrájukba.

Ezeknek az üzeneteknek a megfejtése nem egyszerű feladat.

A rúnák rövid, egyenes és átlós vonalak, melyek a "futhark" nevű ábécét alkotják. Mindenki beszélt és írt ezen a nyelven, számos különböző dialektusban. Nem volt egységes helyesírás, egyedi rúnaírást használtak a helyi akcentus hangjainak kiejtésével. Egyes feliratok más kultúrák hatását hordozzák, melyekkel a vikingek kapcsolatban álltak - 

A rúnaírásos felirat "a szerelem mindent legyőz", például eredetileg egy latin mondás Vergiliustól, a költőtől. Sokukat, mint a rejtélyes Rok rúnakövet, verses formában vésték, rávilágítva az ónorvég költészet hagyományára. Még ha a modern runológusok el is tudják olvasni a rúnákat, a jelentésük nem mindig egyértelmű.

A fennmaradó rejtélyek ellenére, számos felirat megemlékezik a halottakról és helyi történeteket rögzít, melyeket megfejtettek - olyanokkal együtt, melyek varázsigéket tartalmaznak.

A svédországi Ramsund rúnákat egy híd melletti sziklára vésték az utazók számára, akik a mocsaras területen kelnek át. Ez az út egy helyi, Sigríðr nevű, nő megbízására készült. Kihirdette saját és családja hatalmát azáltal, hogy kőbe vésték a nevüket, és társította magát és családját a mitikus hősiességgel azáltal, hogy véseteken ábrázolták Sigurd, a sárkányölő képét.

A dániai Jelling városában, két álló kő a 10. századból emléket állít a királyi család különböző generációinak. Az elsőt Gorm király emelte Thyrvi királynő emlékére, és a másodikat a fia, Kékfogú Harald, apja halála után. 

A kövek ennek a viking kori dinasztiának a hatalmát hirdetik, és Dánia legkorábbi történelmi emlékei közé tartoznak. 

Azt mutatják, hogy Dánia volt a legkorábbi jelentős viking királyság, elbeszélve, hogy Harald irányította Dél-Norvégiát, és áttért a keresztény hitre. Napjainkban, Kékfogú Harald kezdőbetűiből áll a Bluetooth logó.

A 10. századi harcos költő, Egil, egy jól ismert rúnafaragó volt. Költői jegyzetei szerint , egyszer rúnákat vésett egy méreggel teli kürtbe, mely a kürt elrepedéséhez vezetett. 

Egy másik mesében, Egil megmenti egy fiatal lány életét egy bálnacsont darabbal melyre gyógyító rúnákat vésett és a párnája alá tette. 

A norvég költészet rúnaírásos varázslatokról szól a nyugodt tengerért, biztonságos szülésért és diadalmas csatákért.

De a varázsigék pontos természete nem teljesen ismert - számos kardon, baltán és lándzsán lévő felirat megfejthetetlen. Egyéb tárgyak, mint a Lindholm amulett, feliratai lehetnek varázsigék, rejtvények vagy vallásos üzenetek.

Bár nehéz pontosan meghatározni a viking kor végét, Kr.u. 1100-ra tengeri terjeszkedésük nagyrészt véget ért.

Habár az emberek továbbra is beszélték az ónorvég változatait Skandináviában; és a rúnák használatban maradtak a vidéki területeken a 19. századig. Napjainkban, számos rúnakő az eredeti helyén áll. 

A dán Glavendrup kő felirata 1000 éve félelmet keltően hirdeti: "Átkozott legyen, aki elpusztítja vagy elmozdítja a helyéről ezt a követ!" 

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 2113





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet