Rengeteg halált és borzalmat látott már a Denbigh elmegyógyintézet. Többet, mint kellett volna…
1848-ban építették, és létesítették az ország egyik legrégebbi pszichiátriai kórházát, mely már akkor is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy néhány évnyi működés után különféle szellemalakokat véltek látni az ott tartózkodó betegek.
Eleinte ezeket nem is hitték el, és az ápolók azt gondolták, hogy a betegek biztosan csak képzelődnek, hiszen mentálisan nem egy esetben súlyosan sérült egyénekről volt szó.
Aztán az évek során egyre több beszámoló érkezett olyan ápolóktól is, akik a létesítmény falain belül dolgoztak.
Valóban szellemjárta helynek írták le, és akadt olyan is, aki ott is hagyta a munkáját emiatt.
A kórházban rengeteg kegyetlen beavatkozást végeztek. Legalább 1500 dokumentált lobotómiáról tudunk, de egyes feltételezések szerint jóval több is lehetett, amiről nem maradt semmiféle nyom.
A legtöbb beteget a szobáikban tartották, és voltak olyanok, akik az ágyból sem kelhettek fel, és egész álló nap oda voltak szíjazva.
Az ilyen betegeken nem egy esetben felfekvések keletkeztek, melyekben kukacok százai hemzsegtek.
Igen gyakori látogató volt a halál is, talán emiatt kezdte aztán egyre több túlvilági lény egyfajta menedékként tekinteni a helyet.
A Denbigh elmegyógyintézet az egyik leginkább szellemjárta régi építménye az Egyesült Királyságnak.
Magát az elmegyógyintézetet még 1995-ben zárták be, azóta pedig nem nyitották újra, és soha többé nem járt senki a környéken.
Pontosabba néhány önjelölt kalandoron, és paranormális kutatón kívül senki.
Az egyik, Lee Rielly egy remek, 4K felbontású drónfelvételt készített az elmegyógyintézetről, méghozzá úgy, ahogyan még senki sem látta.
A videón látszik, mennyire sötét hely is volt annak idején ez a komplexum, mely mára annyira az idő áldozata lett, hogy a természeti viszontagságok alaposan kikezdték: több helyen beomlott a tető, valahol a padló süllyedt több métert, és mindent ellepett a kosz és a törmelék.
Érdemes végignézni, és vele együtt borzongani az egyes elhagyatott, sötét zegzugokon, és közben azon merengeni, hogy vajon most is kísértenek-e a falai között nyughatatlan szellemek.