Egy új kísérlet bebizonyította, hogy az emberi agyban elveszett emlékek valójában nem is vesznek el teljesen, és képesek lehetünk visszahozni őket.
Rejtély az agy memóriaközpontja körül
A kutatók régóta kutatják a memória, és a memória működésének mikéntjét, valamint azt, hogy a memóriában hogyan, milyen hatásmechanizmusok mentén tárolódnak pontosan az emlékek.
Rájöttek már néhány dologra, de még mindig óriási rejtély, hogyan működik az agy az emlékekért felelős területe. Biológiailag bár ismerjük a felépítést, az ott végbemenő idegsejtek közötti kapcsolatban rengeteg ismeretlen tényező van, amivel nem számoltak.
Az elterjedt, de elég felszínes nézet szeriont az agy az éjszaka során, a REM fázisban válogatja ki a számára hasznos és haszontalan új információkat. Még ez a folyamat sem ismert ennél sokkal részletesebben, arról meg korábban nem tudtak, pontosan hová vesznek el az elveszett emlékeink.
Visszahozhatók az elveszett emlékek az agyból
Most valami nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett a tudomány az agy kutatásának tekintetében, ugyanis ez alapjaiban változathatja meg a jövőben az életünket. Arról van szó, hogy a kutatók rájöttek, hogyan lehetne visszahozni régen elveszett emlékeket.
Valamint arra is rájöttek ebből következően, hogy ezek az emlékek nem is vesznek teljesen oda.
Az agy működését a kutatók, sokáig úgy képzelték el, hogy a neuronok állandó működésben, mozgásban vannak, amivel biztosított a memória készenléti állapota.
Új kutatások azonban azt derítették ki, hogy az agy képes bizonyos emlékeket alvó állapotba küldeni, amit csak akkor hív elő, ha éppen szükség van rájuk. Ez egy teljesen új perspektívába helyezi a memóriakezelést, és segítheti a kognitív problémákkal küzdő betegek kezelését.
Kísérlettel bizonyították
Az elképesztő állítást a kutatók ráadásul íksérletekkel is képesek voltak igazolni.
A Notre Dame Egyetem neurológusai voltak felelősek a kísérlet lebonyolításáért, melynek során egy csoport résztvevőinek különböző megjegyzendő képeket mutattak, amelyek közül egyet elláttak a „fontos megjegyezni” címkével.
Amikor ezek a képek felvillantak, mérték az agyi aktivitásukat. Ezzel egyfajta agyi térkép alakult ki a neuronok által adott válaszok, és azok aktivitása alapján.
Ez azt rajzolta ki, hogy a fontosként megjelölt kép az elterelő hatású képek felvillanásával párhuzamosan szinte teljesen eltűnt a színről, azaz úgy tűnt, mintha az alanyok elfelejtették volna.
Ezután, a kísérlet következő lépcsőjében kismértékű elektromágneses impulzust alkalmaztak, amivel az elfeledettnek hitt információt, azaz emléket azonnal vissza tudták hozni aktív állapotba.
Ez azt jelenti, hogy az agy képes átmeneti időre alvó állapotba tenni bizonyos hatásokat, amit egy megfelelő módszerrel reaktiválni lehet.
A jövő szupermemóriája
A rövidtávú memóriazavarokkal küzdő emberek számára óriási jelentőségű lehetne ez a kutatás, és a jövőben erre alapuló kezelések, fejlesztések.
Abba pedig belegondolni is félelmetes, hogy a jövőben olyan szuperembereket hozhatunk létre, akiknek a mentális képességei többszörösek a mai emberének.
Ezt könnyen el lehetne érni azzal, hogy az agy részeit genetikailag úgy programozzuk, hogy az ne legyen képes felejteni, vagy legalábbis ne olyan mértékben, mint alapesetben.
Ezzel az emberiség egy új, sokkal fejlettebb, evolúciós szinten magasabban álló generációja jöhetne majd létre.