Ez elég durva, vigyázzatok!
A toxikológus szerint az ellátás azért nem omlik össze, mert a dolgozók emberfeletti erővel dolgoznak, de mesélt a drámai helyzetekről is.
A kórházi kapacitás már most a végét járja – fogalmazott Zacher Gábor a 168.hu-nak. A toxikológus azt mondta, ő maga naponta legalább három négy emberrel közli, lélegeztetőgépre kell kapcsolni – és lehet, hogy többé nem is ébred fel.
Nem fog összeomlani az egészségügy, mert nem hagyjuk. Ha kell, túlórázunk, kidolgozzuk a belünket, ágyszámot növelünk, de a betegekért nem tehetjük meg, hogy most feladjuk, azt sem, hogy elfáradjunk
– közölte a szakember. Hozzátette: „az a rémisztő, hogy komplett családok is érkeznek, apa, anya, a gyerek pedig egy másik kórházban van. Tegnap reggel, mikor bementem a hatvani kórház covid-osztályára, azt láttam, hogy a betegek egyharmada akár a gyerekem lehetne. Harmincas-negyvenes életerős fiatalok szemében látom a kétségbeesett aggódást, hogy „most mi lesz”. Persze sajnos ott vannak a 70-80 éves betegek is, de egyre több a fiatal. Minden hétfőn mentőzöm. A 24 órás műszakom alatt szinte félóránként jött egy riasztás „Covid-gyanú”, vagy „igazolt Covid állapotromlás” miatt”.
„Láttam én már sok mindent, kevés dolog ráz már meg. Az ember megtanulja ezt kezelni ennyi év alatt. De a jelenlegi helyzettel még nem szembesültem.
Úgy kell embereknek elmagyarázni, hogy lélegeztetőgépre tesszük őket és lehet, hogy abba belehalnak, hogy néhány órával azelőtt még a viziten simán beszélgettünk.
Szívfacsaró látvány, hogy ül az ágy szélén, lóg ki belőle az oxigén és harcol a légvételért, aztán lehet, hogy egy óra múlva már lélegeztetőgépre kell kerülnie. A túlélési esélyei pedig nem olyan nagyon-nagyon jók” – mondta Zacher, aki egy konkrét esetet is kiemelt.
„Mielőtt valaki lélegeztetőgépre kerül, elaltatjuk. Én ilyenkor meg szoktam kérni, hogy számoljon. A beteg elkezdett számolni, „egy, kettő” és a három helyett egy kérdést tett fel: „ugye nem fogok meghalni?” Mellbe csapott ez a mondat, pedig én már öregfiú vagyok. Erre azt válaszolni, hogy nem, etikátlan lett volna, ezért azt mondtam, „biztos lehet benne, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy meggyógyuljon”. Végül nagy mázlim volt, mert ő azon kevés beteg közé tartozik, akit le tudtunk venni a lélegeztetőgépről”
– mesélt a drámai helyzetről a toxikológus-szakorvos.
Arról is beszélt, hogy azt már nem számolja, hány órát dolgozik. „Teljesen egybefolynak a napok, napi 12-16 órát biztosan lehúzok, van, hogy ennél többet, mikor mentőzök. Egy héten nyolcvan óra a minimum. Tény, hogy én munkaalkoholista vagyok, de ez ilyenkor épp kapóra jön. Jelenleg ugyanis az összes fertőzöttnek fenntartott ágyra hárman, időnként négyen, néha öten vagyunk orvosok.”
A hatvani kórházról szólva elmondta: „nálunk kicsivel több, mint 120 ágy van, most ezek mindegyike foglalt. Tele vagyunk, a többség az elmúlt egy-két hétben érkezett, volt, akit tovább is kellett küldenünk, például egy 37 hetes kismamát. Őt Budapestre szállították.”
A munkaterhelés mellett a betegek szeretteivel való kommunikáció is hatványozottan nehéz ebben a helyzetben. „Minden nap van egy óra, amikor a munkatársak visszahívják a betegek hozzátartozót. Aki regisztrált a kórház honlapján, hogy szeretne értesítést kapni, felhívjuk. Mindig elmondjuk, hogy megértjük az aggodalmat, de inkább csak két-három naponta érdeklődjenek, persze tudom, hogy ezt pokoli lehet kibírni. Ha valami történik a beteggel, például annyira jól lesz, hogy felmerül, hogy hazamehet, akkor mindig előre telefonálunk. De ha meghal, mondjuk hajnali 3-kor, akkor az tény, hogy nem abban a pillanatban hívjuk a hozzátartozót, hanem reggel 7-kor tudatjuk, hogy mi történt.
A halálesetet telefonon közölni rettentően nehéz, de most megint egyre többször kell.”
Zacher Gábor elismerte, hogy korábban elhamarkodottan nyilatkozott a kínai vakcináról. Mint mondta, olyan sokat romlott a helyzet, hogy most már a Sinopharm oltóanyagot is kénytelen ajánlani.
Hamut kell szórnom a fejemre, mert látom, hogy mit okoznak a vírus legújabb variánsai. Egy héttel ezelőtt még azt mondtam, hogy a kínaival én nem oltatnám be magam, de most már azt kell mondjam, hogy azzal is! Oltani, oltani, oltás mindenekelőtt! A mérleg egyik felében ugyanis ott a koronavírus, a tüdőgyulladás, a későbbi szövődmények, a lélegeztetőgép és a halál, a másikon pedig ott van öt vakcina, ami védettséget nyújt
– fogalmazott.
OSZD MEG másokkal is!