Zombi halakat fedeztek fel: ijesztő amia tudósok szerint történik
Zombi halakat fedeztek fel: ijesztő amia tudósok szerint történik
Ez egészen új, ilyet még nem láttak.
Régóta kutatják a különböző gyógyszermaradványokkal szennyezett vizek hatását a különböző állatokra, de a perth-i Nyugat-Ausztráliai Egyetem viselkedésökológia-kutatói most egy új jelenséget figyeltek meg: a szivárványos guppik (Poecilia reticulata) elveszítik a csoporton belüli viselkedésbeli különbségeiket, ha hosszú ideig fluoxetinnel szennyezett víznek vannak kitéve. A fluoxetin a Prozac nevű antidepresszáns hatóanyaga, amely – főként Észak-Amerikában – egyre nagyobb mennyiségben kerül a szennyvíztisztító telepekről az élővizek ökoszisztémáiba.
A gyógyszerek állatokra gyakorolt hatását általában úgy határozzák meg, hogy a nagyobb csoportok egyedeinél megfigyelt értékekből átlagot vonnak, az ausztrál egyetem kutatói azonban most az egyedeket érintő hatásokra voltak kíváncsiak. Ennek érdekében összesen 3600 guppit helyeztek három akváriumba – egy tiszta vízzel töltöttbe, egy olyanba, amelyben a hatóanyagot a folyóvizekben előforduló szintre állították, és egy olyanba, amit még jobban beszennyeztek fluoxetinnel. A halak viselkedését két éven és hat generáción keresztül monitorozták.
A kísérlet végén a halakat egyesével egy olyan akváriumba tették át, amelynek fehér hátterét a sarkokban sötét foltok kísérték – ezek a kövek alatti árnyékot jelképezték, ahol a kis termetű halak gyakran megbújnak a ragadozók elől.
A tiszta vízben nevelkedett halak sokszínű viselkedést mutattak: voltak izgágábbak, voltak lustábbak közöttük. Az átlagos mértékű gyógyszeres víznek kitett guppik aktivitása egyértelműen csökkent (vagyis kevesebbet úszkáltak), a legnagyobb arányban szennyezett vízben élt halak csoportjában pedig a felére csökkentek az egyedek közti viselkedésbeli különbségek, vagyis a kutatásban részt vett Giovanni Polverino szerint zombikká váltak a gyógyszertől. „Óriási mértékben csökkent a variabilitás, én ilyet még nem láttam” – mondta a kutató a Science-nek.
A kutatás azt is bebizonyította, hogy a gyógyszereknek való hosszú távú kitettség során – a korábban gondoltakkal ellentétben – az állatok nem válnak ellenállóvá a hatóanyaggal szemben, hanem generációkon keresztül fennmaradnak a hatások. Azt egyelőre nem tudják, hogy a laboratóriumban megfigyelt hatások hogyan jelentkeznek a vadonban, de a csökkent aktivitás valószínűleg azt jelenti, hogy kisebb eséllyel tudják elkerülni a ragadozók támadását, illetve az élelemszerzésben és a párkeresésben is hátrányból indulnak a többiekkel szemben.
Kathryn Arnold, a Yorki Egyetem ökológusa egy korábbi kutatása során fluoxetinbe áztatott kukacokat etetett seregélyekkel, és azok viselkedését vizsgálta – ahogy megfigyelte, a madaraknak az antidepresszánst szedő emberekhez hasonlóan csökkent a párzási kedvük. Legközelebb a Svéd Agrártudományi Egyetem ökológusa, Tomas Brodin végez majd hasonló kutatást, ő csuka mint ragadozóhal és a zsákmányául szolgáló sügér vagy bodorka közötti kapcsolat változását vizsgálja majd a szorongáscsökkentő gyógyszerek hatására.
OSZD MEG másokkal is!
Megtekintések száma: 60510
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
